Be kell épülnie a digitalizációnak a szakmai tárgyak oktatásába, mert csak így tanulható meg készségként – jelentette ki Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár. Mint azt a Magyar Nemzetnek kifejtette, a szakképzésben nem készül több papíralapú tankönyv, csak digitális formában jelennek meg a tananyagok a jövőben. Emellett létrehozták a tanárok megsegítésére az oktatói továbbképzési rendszert, amire azért volt szükség, hogy lépést tudjanak tartani a képzésben a rohamos technológiai fejlődéssel.
A digitalizációnak ma már minden tantárgyba, köztük a szakmai tárgyak oktatásába is be kell épülnie, mert készségként csak így sajátítható el – mondta Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek. Mint a papíralapú tankönyveknek a digitális tananyagokra történő leváltásáról kijelentette, a digitális oktatási eszközök eredményessége látható a hatékonyságukban, és a tanulók is sokkal gyorsabban fogadják be ezeket, mert érdeklődőbbé és motiváltabbá teszik őket.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a munkapiac jelentős átalakulása az oktatást és a szakképzést is befolyásolja. Eddig csak szakmára képeztek, most viszont olyan kompetenciákat kell átadni, amelyekkel a szakmák gyors változására a szakképzéseket elvégzők gyorsan tudnak reagálni.
A készségek és képességek olyan típusú fejlesztésére van szükség a jövőben, ami nyitottá teszi az embereket a hatékony tanulásra. Ezzel a készséggel a birtokukban tudnak a különböző munkahelyeken nagyon gyorsan beilleszkedni vagy új technológiákat elsajátítani
– mutatott rá.
Pölöskei Gáborné emlékeztetett arra, hogy növekszik az automatizáció, illetve a magas hozzáadott értékű munkák felértékelődnek, emiatt pedig elkerülhetetlen az új kompetenciák elsajátítása, amit a tananyagokba kell beépíteni. Mindenhol felértékelődik a távmunka, ezért mindenkinek szüksége van arra a képességre, hogy bármikor és bárhonnan tudjon dolgozni.
Kiemelte: a szakképzésben ágazatonként különböző ennek a mértéke, ezért ágazatonként szükséges definiálni, hogy a digitalizáció milyen tudást, képességet és készséget igényel. – Ezt mi elkezdtük, nyáron minden kimeneti követelményt átvizsgáltunk és a tantervbe építettük a zöldkészségekkel együtt, a digitális készségek követelményét is – tudatta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy mintegy kétszáz tananyagot készítettek történelemből és matematikából, ami kifejezetten az érettségire készülőknek ajánlott. Ezt mindenki tudja használni, nemcsak a szakképzésben, hanem a köznevelésben dolgozók is. Akinek van hozzáférése, az a KRÉTA-rendszeren keresztül egy külön modulban minden tananyagot ingyenesen elér.
A helyettes államtitkár felidézte:
a szakképzésben tavaly óta nincs hagyományos írásbeli számonkérés, helyette interaktív vizsgát kell tenni, ami olyan, mint egy KRESZ-vizsga: a tanulók az írásbeli vizsgájukat számítógépen teszik le mindegyik ágazatban.
A szóbeli vizsga is tartalmazza az elméleti részt egy projektvizsga keretében. A projektmunkát – például asztalosok esetében egy éjjeliszekrényt – a számonkérés előtt két-három hónappal kell elkészíteni, majd a vizsgabizottság előtt bemutatni – tájékoztatott.
Pölöskei Gáborné kitért arra is, hogy vannak tanárok, akiknek még kihívást jelent lépést tartani a digitalizációs elvárásokkal, de mindenkinek fontos a felzárkózás.
A szakképzési tananyagoknál közel ötszáz szakmát érintő, valamint közel kétszáz közismereti tantárgyhoz tartozó digitális tananyagot fejlesztettek ki, melyeket a tanároknak a tanításba kell beépíteniük.
Ez azt jelenti, hogy új módszertant szükséges megtanulniuk, hiszen nem tantárgyakban vagy egy-egy leckében gondolkodnak. Van olyan tananyagegység, amelyik az egyik tantárgynál használható fel, egy másik egység pedig egy másik tantárgynál, ezért nagyon gyorsan tudják ezeket a tananyagokat változtatni – magyarázta a helyettes államtitkár.
Úgy fogalmazott, hogy az iskola egy kötött, lassabban mozgó világ, ugyanakkor ki kell nyitni az ajtókat és az ablakokat, mert máshogy nem lehet a tanulókat felkészíteni a jövőre. – Stratégiai beavatkozásként kell tekinteni a tanárok továbbképzésére és támogatására, ezért szükség van egy digitális asszisztens alkalmazását lehetővé tevő fejlesztésre az iskolákban. Ennek a kialakítását elkezdték, ezt hívják oktatási szakasszisztensnek – mondta a helyettes államtitkár.
Szerinte a tanároknak segíteni kell, valamint szükséges a továbbképzéseken részt venniük, ezért jött létre az oktatói továbbképzési rendszer, ahol a digitálisan kifejlesztett tananyagok módszertani fejlesztéssel és bemutatóórákkal továbbadhatók. Ezt ágazatokra bontják le, és ágazatonként fog történni a tanárok módszertani továbbképzése. – Hosszú folyamat lesz, amire a tanárok és az oktatók nyitottak, mivel az eszközök is annyit változtak az utóbbi időben, hogy másként nem is tudnának tanítani – fogalmazott Pölöskei Gáborné.
A helyettes államtitkár a szakképzésben lezajlott digitalizáció költségeiről elmondta, hogy
többmilliárdos fejlesztést hajtottak végre, ugyanakkor a szakképzési stratégiában a továbbiakban tankönyvet nem fognak fejleszteni, és csak digitális formában állítanak elő tananyagokat, mert így lehet lépést tartani a gyors technológia változásokkal.
Hozzátette, tizenkilenc ágazatban már jelentős fejlesztések történtek, de terveznek további szakképzési tananyagfejlesztést, például az élelmiszeripari, a mezőgazdasági, az egészségügyi, a rendészeti, a honvédelmi, a gazdasági, a sport és a szociális ágazatban. Nagy kihívást jelent még az ehhez szükséges eszközfejlesztés is, mert az eszközök gyorsan elavulnak és sok forrást igényelnek. – A szakképzési fejlesztések nagyon jól elő vannak készítve, így amint az ezekre irányuló uniós források is megnyílnak, azonnal el tudjuk indítani a beruházásokat – mutatott rá.
Cikk Information
Website link
Részletek