A digitalizáció a szervezetről és nem a technológiáról szól

A vállalati digitalizáció csak látszólag szól a technológiáról, valójában a technológia alkalmazásának képessége, ami elsősorban a cégvezetőn, a szervezeti kultúrán és a jól definiált folyamatokon múlik. A digitalizáció célja mindig a hatékonyság növelése, emiatt alapvetően eszköz és nem cél.

A Digiméter 2023 áprilisában és májusában végzett kutatásának célja annak kiderítése volt, hogy mi serkenti vagy gátolja a magyar kis-és középvállalkozások digitalizációját. A 2020 óta futó kutatássorozat szerint ugyanis az elmúlt években nem változott érdemben a hazai kkv-k digitalizációjának szintje, így kiemelt fontosságú megérteni, hogy hogyan látják a cégek a digitalizációt, mi akadályozza a fejlődést és mi támogatja azt.

A vállalati digitalizáció a kutatásban részt vett interjúalanyok szerint hatékonyságnövelés az ember, a szervezet, a folyamatok és a technológia közötti együttműködés révén. A digitalizáció azt jelenti, hogy IT eszközökkel gyorsabban, hatékonyabban, ügyesebben tudjuk elvégezni azt, amit eddig is csináltunk. De a digitalizáció segítségével olyat is meg tudunk csinálni, amit korábban nem, így segíthet egy új üzleti működés kialakításában vagy eddig nem létező szolgáltatások létrehozásában is. Ugyanakkor a sikeres digitalizációban legalább annyira fontos az emberek és a szervezet közreműködése, mint maga a használt technológia alkalmazása.

A technológián túl

A megkérdezettek szerint a digitalizáció kulcsa a cégvezető, aki a céges folyamatokat digitalizálja a támogató szervezeti kultúra és a hasonlóan gondolkodó munkatársak segítségével. A digitalizációt sokszor a megfelelő munkaerő hiánya generálja, de a szakemberek hiánya akár meg is akaszthatja azt. A digitalizáció többrétű tudást igényel, a technológia alkalmazásának képessége fontosabb, mint maga a technológia, ami folyamatosan változik. A kkv-k esetén rendszerint tőkehiányos környezetben valósul meg, ahol elvárás a gyors megtérülés. Az üzleti, szabályozási és versenykörnyezet húzhatja – elő is írhatja –, de akár hátráltathatja is a digitalizációt.

A kkv-k további sajátossága a digitalizációban a forráshiány, a nem jogtiszta szoftverkörnyezet, az alacsony dokumentáltság és a kevésbé szabályozott folyamatok, a transzparens digitalizáció ellen dolgozó szürkegazdaság és a területhez értő szakemberek hiánya. A vállalati szervezeti kultúra figyelembevételével végbemenő fejlesztésekben meghatározó az úgynevezett „killer application”-ök használata, ezek a piacról készen beszerezhető áttörő technológiai megoldások, amelyek alkalmazása jelentősen javíthatja a cégek működését például a fizetés, a webáruházi értékesítés vagy a számlázás terén.

Pintér Róbert, a Digiméter szakmai vezetője szerint „ez a vizsgálatunk volt eddig a legfontosabb, mivel segít annak megértésében hogyan látják a kis-és középvállalkozások a digitalizációt, mi gátolja és serkenti ezt a folyamatot. Ez segíthet mind a területen dolgozó fejlesztők, mind az érintett cégek számára, hogy tovább tudjanak lépni, ha holtpontra jutottak”. A kutatás alapján kijelenthető, hogy a digitalizáció elsősorban nem a technológiáról szól, hanem a cégvezető nyitottságáról, a folyamatokról, a szervezetről és az emberekről, emiatt sok tekintetben HR feladat.

A digitalizáció el tud bukni a cégvezető vagy a munkavállalók ellenállásán, érdemes tehát bevonni őket, hogy magukénak érezzék azt. Szintén HR kihívást jelent, hogy a digitalizáció adott pontján el kell tudni dönteni, megváljunk-e a digitalizációra kevésbé nyitott (de másban nélkülözhetetlen) munkavállalóktól vagy hozzájuk igazítjuk a digitalizáció szintjét. Végeredményben a digitalizáció nem cél, hanem eszköz, ami növeli a hatékonyságot és jobbá teszi a munkavégzést – derül ki a Digiméter 2023 tavaszi mélyinterjús kutatásából.

Cikk Information