A digitális technológiáknak a vállalkozásokban való gyorsabb integrálása – mind a belső termelékenység növelése, mind az innováció iránya, valamint a piacon új hozzáadott érték teremtése tekintetében – jelentősen növelheti a hazai gazdaság általános versenyképességét, főként a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek az Európai Bizottság digitális évtized helyzetéről szóló 2023. évi jelentése szerint az európai versenyhez képest lemaradnak a digitális átalakulás terén. Ezzel a megállapítással zárult a Digitális (R)evolúció legnagyobb, hazai üzleti digitalizációs konferenciája, amelyen több mint 500 vállalkozó vett részt.
Az elmúlt években a horvát IKT-ágazat a gazdaság leggyorsabban növekvő részének számított, és a Digitális Horvátország stratégia szerint a 2032-ig tartó időszakra vonatkozóan ez az ágazat továbbra is gyorsan növekedhet, és elérheti Horvátország GDP-jének 13 százalékát. Ebben az ágazatban a növekedés fő mozgatórugója éppen a globális gazdaság és a társadalom digitális átalakulása. Ezért a Digital (R)evolution arra figyelmeztetett, hogy nem szabad megengednünk, hogy legyen egy csúcstechnológiai ágazatunk, anélkül, hogy a gazdaság többi része kihasználná a technológia előnyeit, és ezáltal elveszítené versenyképességét és piaci pozícióját.
„A hazai IKT-ágazat lenyűgözően növekszik, és gazdaságunk fejlődésének katalizátorává válik. Több mint 6500 vállalkozóval és közel 55,000 alkalmazottal ez az ágazat nemcsak a gazdaság része, hanem az innováció kulcsfontosságú motorja is. Tanúi vagyunk annak, hogy az IKT-ágazat a világjárvány, az energiaválság és az állandó technológiai változások idején az egyik legreziliensebb lett. Kulcsfontosságú szerepe van a társadalmunk digitalizáció révén történő átalakításában. A bevételek, a profitabilitás és a kutatás és fejlesztésbe (K+F) történő beruházások növekedése egyértelműen bizonyítja ennek az ágazatnak a vitalitását. Ugyanakkor digitális szakadék áll előttünk, különösen a kis- és középvállalkozások között, amit nem szabad így hagynunk. A HUP-n egyértelműen meghatároztunk olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsíthatják a digitalizációt Horvátországban, de láttuk, hogy a Digitális (R)evolúción keresztül sokat tehetünk, ahol első kézből mutatjuk be a digitalizáció sikeres példáit a vállalkozóknak, és oktatjuk és inspiráljuk őket, hogy ezt az utat is kövessék” – mondta Irena Weber, a HUP vezérigazgatója.
A hazai vállalatok képviselői üzleti digitalizálás terén mutattak be bevált gyakorlatokat. Ivan Malić tanácsadó megmutatta, hogy a technológia hogyan segíti a PPK Valpovo-t a jobb üzleti döntések meghozatalában. Dr. Goran Kuzmac, a Sabol Poliklinika gyermekgyógyász és gyermekneurológus szakorvosa bemutatta a SENDD mobil- és webes alkalmazást, amely a mesterséges intelligencia segítségével gyorsan, orvosi rendelőben való megjelenés nélkül felismeri a csecsemő esetleges károsodásának különböző fokozatait. A Bauwerk Group Croatia igazgatótanácsának elnöke, Igor Benaković megmutatta, hogy az innovatív többrétegű parketta és fa padlóburkolatok gyártásában világelső cég olyan üzleti kultúrát teremt Đurđevacban, amelyből az „intelligens gyárat” fejlesztik, és a kiválasztott technológiák felhasználásával egy „digitális ikert” épít, a virtuális valóság, a mesterséges intelligencia és az IoT szenzorhálózat segítségével. Marko Ćosić, a Horvát Biztosító digitális értékesítésért, ügyfélszolgálatért és operatív ügyekért felelős igazgatója a LAQO GPT ügyfélszolgálati rendszerről beszélt, amely mesterséges intelligenciát használ a gyorsabb és jobb ügyfélélmény érdekében. Továbbá Horvátország Osiguranje bemutatta az európai biztosítási piacon a gépjárművek által okozott károkra vonatkozó első MI-értékelést. Vjekoslav Budimir, a 3D Lab és a Futura Dent alapítója és igazgatója, bemutatta a digitális átalakulást a fogászatban. Nediljko Dujić, a Horvát Erdők Igazgatótanácsának elnöke bemutatta a távoli és megközelíthetetlen helyeken történő korai tűzérzékelésre szolgáló fejlett felügyeleti és kommunikációs rendszert. Roberto Gobo, a Valamar digitalizációért felelős igazgatója példákat mutatott be a szállodaiparban használt technológiákra a foglalási központjukon keresztül. A Nexi Csoport a meglévő csaláskezelési rendszer egy további modulját tervezte és valósította meg a gépi tanulási technikák és a nagy mennyiségű történelmi adat kombinálásával, amelyet Željka Perok, a csoport vezető termékmenedzsere mutatott be.
A konferencián Draženko Kopljarral, a PBZ igazgatótanácsának tagjával, Filip Filković-Philatz filmrendezővel és művésszel, Natalia Perić filmrendezővel, a Mamić Perić Reberski Rimac ügyvédi iroda partnerével és Boris Drila-val, a Hrvatski Telekom igazgatótanácsának tagjával és a HUP-ICT Egyesület alelnökével készített interjúban bemutatták a legújabb technológiák, például a mesterséges intelligencia lehetséges alkalmazását. Boris Drilo arra a következtetésre jutott, hogy a mesterséges intelligencia minden iparágban hozzájárulhat a pozitív változásokhoz, ha helyesen alkalmazzák.
„A negyedik digitális forradalomról szóló konferencia során ismételten megpróbáltuk felhívni a vállalkozók figyelmét arra, hogy a digitális technológiák alkalmazásának nincs alternatívája, és annak elengedhetetlenné kell válnia minden olyan vállalat számára, amely a horvát és a közös uniós piacon kíván működni. A számítógépesítés és a digitális átalakulás nem feltétlenül igényel nagy tőkebefektetéseket, mivel a technológia a felhő megjelenésével vált elérhetővé. Az emberek a digitális átalakulás középpontjában állnak, és gyakran csak nagyobb hajlandóságra van szükségük a változáshoz. Az üzleti életben már meglévő tudással és tapasztalattal rendelkező, különböző méretű és különböző ágazatokban működő hazai vállalatok példáin keresztül a HUP ICT arra kívánja ösztönözni a vállalkozókat, hogy merészebben és határozottabban vegyenek részt a digitális átalakulásban. A vállalkozók érdeklődése a konferencia iránt megmutatta, hogy a gyakorlati példákon keresztül történő oktatás és az új üzleti kapcsolatok kialakítása a leghatékonyabb a vállalkozók új projektekre való ösztönzésére, amelyek végső soron az egész gazdaság termelékenységét, stabilitását és versenyképességét növelik” – mondta Hrvoje Balen, a HUP-ICT Egyesület elnöke.