A HUP – IKT Szövetség azzal a céllal határozta meg az állásfoglalást, hogy feltérképezze a horvát információs és kommunikációs (IKT) iparág előtt álló legnagyobb kihívásokat, amelyek megakadályozzák, hogy teljes mértékben kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket. E dokumentum célja, hogy világos, tömör és mindenekelőtt mérhető javaslatokat és ajánlásokat nyújtson, amelyek szükségesek a horvát gazdaság egyik zászlóshajójának folyamatos erőteljes növekedéséhez. Az állásfoglalás rövid és középtávon kerül kidolgozásra, és a politikai folyamat valamennyi szereplője és az iparág egészének számára készült.
A dokumentum először azokat a hazai szintű pozitív fejleményeket vizsgálja, amelyek eddig segítették az IKT ágazat növekedését. Ezt követően felsorolásra kerülnek a globális közösséget sújtó kihívások, mint például a demográfia és az éghajlatváltozás, amelyeket Horvátország önmagában nem képes megoldani. Végezetül a dokumentum fő része öt lépést vázol fel, amelyeket Horvátországnak ma meg kell tennie annak érdekében, hogy holnap erősebb, versenyképesebb és ellenállóbb ipara legyen. Néhány nagyobb területen a HUP-IKT további ajánlásokat is javasol, amelyeket a későbbiekben megmagyaráz.
- Az első lépés a horvátországi üzleti környezet fellendítése érdekében az adó- és adójellegű terhek csökkentése azzal a céllal, hogy a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (National Recovery and Resilience Plan – NRRP) szerint 2025 végéig legalább 20%-kal csökkenjen a horvát gazdaságra nehezedő teher. A nem adóilletékekkel kapcsolatos átláthatóság hiánya kihívást jelent, ezért javasolt egy nyilvánosan hozzáférhető online nyilvántartás bevezetése, amelyben a múltban tapasztalt gyakorlat szerint minden nem adóilleték felsorolásra kerül.
- A második lépés az IKT ágazatban a magasan képzett munkaerő hiányára összpontosít, és azt javasolja, hogy az oktatási rendszert alakítsák ki további STEM (TTMM – természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika) iránymutatások létrehozása érdekében. E lépés kulcsfontosságú elemei a magánszektor és az oktatási intézmények közötti partnerség, valamint a STEM terület népszerűsítése a lányok oktatása során.
- A harmadik lépés a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) ösztönzése egy innovációs környezet létrehozásával, elsősorban a startupok támogatásáért az ötletek tesztelésében, főleg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó ötletekre vonatkozóan.
- A negyedik lépés célja az ipar és a közigazgatás közötti partnerség megerősítése, különös tekintettel a közigazgatás gyors, magas színvonalú és intuitív digitalizációjára. E lépés kulcsfontosságú elemei a nemzeti átjárhatósági keretrendszer végrehajtása, a közigazgatás alkalmazottainak képzése és a digitalizálási szolgáltatásokra vonatkozó pályázatok javítása.
- Az ötödik lépés a vidéki térségekben a sikeres digitális átálláshoz szükséges hálózati infrastruktúra megerősítésére összpontosít. A legfontosabb intézkedések közé tartozik a nagy kapacitású, jó minőségű, széles körben elterjedt, megfizethető és biztonságos infrastruktúra biztosítása, a szabályozási keret javítása, a meglévő infrastruktúra legalizálása, a beruházások megkönnyítése és a nagyon magas hálózati kapacitások felhasználásának ösztönzése utalványok révén. Fontos továbbá a költségek csökkentése, a területrendezési és építési eljárások egyszerűsítése, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok zökkenőmentes kiépítéséhez szükséges jogi változtatások biztosítása.
A horvát IKT ágazat az elmúlt években érezhető növekedést és fejlődést tapasztalt, és Európa-szerte és világszerte a gazdaság innovatív, dinamikus és értékes ágazataként vált ismertté. A horvát IKT ipar eddigi pozitív fejlődése a vállalatok hosszú távú jövőképének köszönhető, de néhány olyan kulcsfontosságú dokumentumnak is, amelyek eddig alakították ezt a gazdasági ágazatot, valamint azoknak, akik még nem tették meg ezt. A HUP-IKT itt olyan dokumentumokat emel ki, mint a Horvát Köztársaság 2030-ig tartó időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Stratégiája, amely hangsúlyozza az IKT ágazat intelligens szakosodásának szükségességét a gazdaság átalakítása érdekében, míg a digitális Horvátországra vonatkozó 2032-es stratégia ösztönzi a technológiai fejlődést, és további együttműködési célokat tűz ki. Mindazonáltal a pozitív tendenciák ellenére az ipar szembesül a demográfiai kihívásokkal, a tehetség és a készségek hiányával, miközben holisztikus megközelítést, együttműködést és párbeszédet keres az ágazat, a kormány és az oktatási intézmények között.
Első ajánlásaihoz hasonlóan a HUP-IKT hangsúlyozza a STEM terület fontosságát, kiemelve ismeretének szükségességét a digitális eszközök és a mesterséges intelligencia használatát igénylő mindennapi feladatok elvégzéséhez. A STEM-oktatás, valamint a magánszektor és az oktatási intézmények közötti partnerségek megerősítésére vonatkozó ajánlással a HUP-IKT különösen felhívja az összes érdekelt fél figyelmét arra, hogy a fiatal lányokat jobban kell vonzani a STEM-ek területére. Rövid távon a HUP-IKT azt javasolja, hogy az európai alapokból biztosítsanak további finanszírozást az idegen nyelvű IKT tanulmányok elindításához, míg a középtávú intézkedések tartalmazzák a gimnáziumi programokra való beiratkozási kvóták növelését, a szakképzési rendszer módosítását és a szakosodás regionális kompetenciaközpontokon keresztül történő biztosítását. A cél az IKT szakemberek számának növelése és 8%-os részarányának elérése a munkaerőben 2032-re. Az egyik legnagyobb probléma a fiatalok munkanélkülisége. A horvát ipar minden ötödik munkanélkülije hatalmas veszteséget és elmaradt növekedést jelent. Ebben a vonatkozásban a HUP-IKT olyan intézkedéseket javasol, mint az oktatási rendszer és a magánszektor közötti együttműködés további ösztönzése, a szakmai gyakorlatok ösztönzése és az uniós források felhasználása a minőségi munkaerő hiányának kezelésére.
Kihívások és megoldási javaslatok
A horvátországi IKT ágazat és a tágabb értelemben vett gazdaság előtt álló egyik kihívás az adójellegű járulékok nagy száma, ezért ajánlott az adójellegű díjak nyilvántartásának újjáélesztése, amely nyomon követi az adójellegű díjak számát, életciklusát, jogalapját, az adófizetőket és a bevételek felhasználását.
A jövőt tekintve, ha Horvátország folytatni kívánja az IKT ágazat kiépítését, és lehetővé kívánja tenni számára, hogy erőteljesen növekedjen és fejlődjön, az egyetlen út az innovációba, valamint a K+F-be (kutatás és fejlesztés) való beruházás. A szabályozási környezet létrehozása szintén a küszöbön álló uniós szabályozás részét képezi, amely további hardver- és szoftvermegoldásokat kínálna elsősorban a fiatal vállalatok számára, lehetővé téve számukra, hogy termékeikkel biztonságosabban léphessenek be a piacra.
Az utolsó ajánlások egyikeként a HUP-IKT megemlíti a közigazgatás és üzleti tevékenységének gyorsabb és jobb digitalizálását. Emellett a közbeszerzés digitalizálása, az iparral való gyorsabb és jobb adatmegosztás, valamint a társadalom folyamatos digitalizációja és a hálózati infrastruktúra bővítése révén Horvátország valóban a 21. század digitális társadalmának tekinthető.