Az Európai Unió sikeresen lezárta a mesterséges intelligenciáról szóló első törvényről, az úgynevezett mesterséges intelligenciáról jogszabályról (AI Act) szóló tárgyalásokat. E jogszabályi keret célja a mesterséges intelligencia-rendszerek biztonságának és etikus használatának biztosítása az EU alapvető jogainak és értékeinek tiszteletben tartása mellett. A Tanács és az Európai Parlament közötti széles körű tanácskozásokat követően létrejött megállapodás az EU-t globális vezetőnek tekinti a mesterséges intelligenciáról szóló rendelkezés terén, precedenst teremtve más országok és területek számára.
Miért van szükség a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra?
A mesterséges intelligencia, bár nem új, transzformatív fejlődésen ment keresztül, amelyet a megnövekedett számítástechnikai teljesítmény, a bőséges adatok és az élvonalbeli szoftverek tápláltak. A mindennapi életbe való integrálása nyilvánvaló az olyan alkalmazásokban, mint a virtuális segítségnyújtás, az orvosi diagnózisok, az automatizált fordítások, a navigációs eszközök, a gyártás minőségellenőrzése és a természeti katasztrófák előrejelzése.
A mesterséges intelligencia sokrétű hatása kiterjed az innováció, a hatékonyság, a fenntarthatóság és a versenyképesség előmozdítására a gazdaságban. Ezzel egyidejűleg döntő szerepet játszik a biztonság, az oktatás és az egészségügyi ellátás javításában, hozzájárul az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemhez. Elismerve a mesterséges intelligencia kettős jellegét, az EU kiáll annak fejlesztése mellett, ugyanakkor hangsúlyozza az etikus és emberközpontú gyakorlatok fontosságát a potenciális kockázatok csökkentése szempontjából.
A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály főbb pontjai
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály az MI-rendszereket négy kockázati szintbe sorolja, megfelelő szabályokkal és kötelezettségekkel. Minél nagyobb a mesterséges intelligencia alkalmazásához kapcsolódó kockázat, annál szigorúbbak a rendeletek.
- Nincs vagy minimális kockázat: A minimális kockázatot jelentő vagy semmilyen kockázatot nem jelentő MI-rendszerek többsége nem fog szabályozással szembesülni, ami lehetővé teszi a folyamatos használatukat.
- Korlátozott kockázatok: A korlátozott kockázatú MI-rendszerekre könnyített átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak majd, például nyilvánosságra hozzák, hogy tartalmukat mesterséges intelligencia hozta létre.
- Magas kockázatok: A nagy kockázatú MI-rendszereket a piacra lépésre vonatkozó konkrét követelményekkel és kötelezettségekkel fogják engedélyezni.
- Elfogadhatatlan kockázatok: Egyes MI-alkalmazások, köztük a kognitív magatartásmanipuláció, a prediktív rendfenntartás, az érzelmi felismerés a munkahelyeken és oktatási intézményekben, valamint a társadalmi pontozás elfogadhatatlannak minősülnek, és be fogják tiltani őket az EU-ban. Korlátozott kivételekkel a távoli biometrikus azonosítás céljából történő arcfelismerés is tilos lesz.
A mesterséges intelligencia jogszabály nemcsak az irányítást és az alapvető jogok érvényesítését hangsúlyozza, hanem célja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások és innováció előmozdítása is az EU-n belül. Rendelkezéseket tartalmaz a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció támogatására, összhangban más kezdeményezésekkel, például a mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt uniós tervvel.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kidolgozásának időrendi áttekintése
2020. október: Az Európai Tanács megbeszélést folytat a digitális átállásról, és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásba történő beruházások növelésére szólít fel.
2021. április: Az Európai Bizottság javaslatot tesz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra, amelynek célja a szabályok harmonizálása és a mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése.
2022. december 6.: A Tanács elfogadta álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályokról, hangsúlyozva a biztonságos és jogszerű mesterséges intelligencia fontosságát.
2023. december 9.: A Tanács és a Parlament tárgyalói maratoni tárgyalásokat követően ideiglenes megállapodásra jutnak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról.
Globális hatás
A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály célja, hogy az adatvédelemre vonatkozó általános adatvédelmi rendelethez (GDPR) hasonlóan globális normát határozzon létre a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozások tekintetében. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai és biztonsági aggályok kezelésével az EU vezető szerepet kíván vállalni a mesterséges intelligencia felelős és megbízható globális környezetének kialakításában. Ez a történelmi jelentőségű megállapodás jelentős lépést jelent annak biztosítása felé, hogy a mesterséges intelligencia technológiák igazodjanak az emberi értékekhez és az alapvető jogokhoz, és pozitívan járuljanak hozzá a társadalomhoz.
Cikk Information
Digitális technológia/szakosodás
Mesterséges intelligencia
Digitális készségszint
Emelt szintű
Középszintű
Alapszintű