Nem elég a gyerekeink kezébe adni a digitális eszközöket, hiszen senki se tanult meg írni csak attól, ha elé tesznek egy golyóstollat és a könyvek forgatása sem eredményezi az olvasást. Nagyon tudatos és lépésről lépésre felépített stratégia szükséges ahhoz, hogy a gyerekeink rendelkezzenek a digitális kompetenciával. Ráadásul, ha az iskolában nem kapja meg, akkor a szülőnek kell egyengetnie a gyereke útját.
Amikor Vekerdy Tamás pszichológust arról kérdeztük, hogy milyen képességekre és készségekre van szüksége egy mai gyereknek, hogy felnőttként boldoguljon, nekünk is azt mondta el, amit szinte minden interjúban hangsúlyoz:
„Az új vizsgálatok úgy találták, hogy az elkövetkezendő évtizedekben ötféle alapképességre lesz szükségük a jelenlegi gyerekeknek ahhoz, hogy sikeresen tudjanak beilleszkedni a társadalomba, illetve a munkaerő-piacra.
Ez az ötféle képesség a következő:
- írás
- értő olvasás
- készségszintű elemi számolás
- komputerkezelés felhasználói szinten
- angol nyelv.
Ezeket mindenkinek el kellene sajátítania. Hangsúlyozom: mindenkinek! A leendő betanított munkásoknak is.”
Szülőként egyértelmű, hogy az írás, az értő olvasás, a készségszintű elemi számolás és az angol (vagy idegen) nyelv miért fontos és hogyan fejleszthető. Azonban sokkal nehezebben megfogható a „komputerkezelés felhasználói szinten” készség, hiszen már most is gyakran azzal szembesülünk, hogy a gyerekeink nagyobb magabiztossággal használják a digitális eszközöket és a hozzájuk tartozó perifériákat, mint mi magunk.
Mit jelent a digitális készség?
A digitális eszközhasználat nem digitális kompetencia – hangzott el többször is az ELTE-TÓK II. Robotika és kódolás kisgyermekkorban konferencián. – Viszont a digitális kompetencia ugyanolyan fontos kompetencia, amely nélkül a boldogulás nem elképzelhető, mint az írás, olvasás, számolás vagy a tanulás képessége – mert bizony tanulni is meg kell tanulnunk.
A Digitális kompetenciát a Kormány 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelete a Nemzeti alaptantervről (NAT) is definiálja. Érdemes átrágni magunkat a teljes szövegen, mert olyan izgalmas, a gyakorló szülőket érintő kérdéseket érint, mint a
„A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történ kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegít eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történ keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhet információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.”
Hogyan fejleszthetők a gyerekek digitális kompetenciái?
Bár láthatóak és támogathatóak a célok, nagyon sok esetben megragadunk (és az iskola is megragad) a gyerekek digitális írástudásának fejlesztésénél, pedig ennél tovább kell lépni. Három fő területe van a digitális kompetenciák fejlesztésének – szülőként könnyű ezeket végignézni és felmérni, hogy a gyerekünk melyikkel hogyan áll és melyik igényel még fejlesztést. Általában mindegyik, mert amilyen gyors a technikai fejlődés, a tegnapi tudás holnap már kevés, mindig újat kell tanulni. Erős alapokkal azonban könnyű a tanulás, az új ismeretek elsajátítása.
- Digitális írástudás: szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok létrehozása, értelmezése valamint az internetes kommunikáció, böngészés, információk gyűjtése.
- Problémamegoldás: összetett problémák, táblázatkezelés, algoritmikus gondolkodás, adatbázisok, adatmodellek, programozási nyelvek ismerete.
- Információs technológiák: robotika, webes és mobilalkalmazások ismerete.
Cikk Information
Website link
Forrás