Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány

Elképesztő gazdasági erőt jelent a felhő, mégsem használják elegen

A felhőtechnológia annak ellenére nem elég elterjedt Magyarországon, hogy bevezetése számokkal alátámasztott gazdasági és versenyképességi előnyökkel jár – derül ki az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége megbízásából, a Deloitte és a BellResearch által készített tanulmányból. A technológia ma még inkább a nagyobb létszámú cégek kiváltsága, annak ellenére, hogy jelentős transzformatív ereje van egy vállalat és a teljes gazdaság számára is: egy támogató kormányzati attitűd több mint 7000 milliárd forint GDP-növekményt is eredményezhet 10 év alatt – állapítja meg a hatástanulmány, amelyben az IVSZ javaslatokkal is szolgál mind a vállalatok, mind a szabályozói oldal részére.

Az IVSZ a Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány című kiadványában, a Deloitte és a BellResearch közreműködésével térképezte fel a felhőalapú számítástechnika hazai elterjedtségét, az európai parlamenti választások után, közvetlenül Magyarország EU-tanácsi elnöksége előtt. 

Minél nagyobb egy cég, annál valószínűbb, hogy használ felhőt 

Az évente publikált Digital Decade uniós kutatás 2023-as eredményei alapján Magyarországon a felhőt használó cégek aránya 44,9%-os, amivel nem vagyunk igazán elmaradva a 45,2%-os uniós átlagtól. Azt azonban, hogy a felhőtechnológiák használata itthon tömegesen és gyorsan terjedne, a most megjelent hatástanulmány eredményei nem támasztják alá: inkább az jellemző, hogy nagyobb létszámú vállalatok magasabb arányban használnak felhőtechnológiákat, mint a kisebbek. Míg az 1–9 főt alkalmazó vállalatok 34,9 százaléka, addig a 250 fő feletti magyarországi vállalatok 81,7 százaléka felhőhasználó. A hazai vállalatok 63 százaléka azonban egyáltalán nem vesz igénybe felhőtechnológiát. 

Ágazatokat tekintve a szállítási és raktározási (55,1%) és a pénzügyi és szolgáltatási szektor (37,78%) a legkiemelkedőbb, szemben a mezőgazdasággal és bányászattal, ahol a cégek mintegy 72 százaléka nem használ felhőt. A legjelentősebb gátló tényezők a kompetenciahiány, megértésbeli hiányosságok, adatbiztonsági aggályok, költségvetési korlátok, szabályozási nehézségek és a szerződéses kötelezettségek. 

7000 milliárd forinttal növelheti a GDP-t a felhőtechnológia támogatása 

A tanulmány szerzői szerint nemzetgazdasági szempontból is stratégiai jelentőségű a felhőhasználat ösztönzése: az ilyen szolgáltatásokat használó magyar vállalatok egy foglalkoztatottra jutó fajlagos éves árbevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb az ilyen szolgáltatásokat igénybe nem vevő versenytársaikénál. Ez alapján a felhőhasználat további felfutása a következő 10 évben évente átlagosan 1,7-2,7%-kal járul hozzá a magyar GDP-hez (a 2023-as értékre vetítve) annak függvényében, hogy a kormányzati hozzáállás semleges vagy támogató a felhőhöz. A két érték közötti különbség a 10 év alatt mintegy 7000 milliárd forint GDP-többletet jelent. 

“A számok egyértelműen mutatják, hogy ez nemzetgazdaságilag is értelmezhető kérdés: komolyan kell foglalkozni az oktatással és szabályozással, ösztönözni a technológia használatát, ami versenyképességi és munkahelyteremtő tényező lehet az egész kkv-szektor számára. Egyúttal el kell oszlatni azokat a korábbi paradigmákat, hogy a felhő adatvédelmi szempontból nem biztonságos – a mai cloud megoldások rendkívül nagy kontrollt és szabályozást tesznek lehetővé adataink felett, valamint az on prem megoldásokhoz képest lényegesen erősebb a cyber security eszköztáruk.” – mondta Zaránd Miklós a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere. 

Felhő nélkül nem lesz MI-forradalom 

A mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása olyan gazdasági és üzleti feltételeket teremt, amelyek miatt fejlesztésük összehangolása indokolt: a gépi tanulás felhőtechnológiával kombinálva gyors és nagy skálájú innovációt jelent. Egy átlagos MI számítási idő-szükséglet költségvonzata a helyben telepített infrastruktúra beruházás esetén jóval nagyobb, mint ugyanennek a számítási időnek a bérlése felhőben. Ennek tükrében az MI-től várt gazdasági előnyök realizálásának pótolhatatlan feltétele a felhőtechnológia széles körű elfogadása és rutinszerű alkalmazása, állapítja meg a tanulmány. 

Az IVSZ felhőtechnológia hazai elterjedését célzó javaslatai 

Az IVSZ meggyőződése, hogy a megfelelő kormányzati rendelkezések és beruházások ösztönözhetik a felhőtechnológia alkalmazását, sőt, a kormányok felhőszolgáltatásokba való átmenete nemcsak az innovációt ösztönzi, hanem magas szintű biztonsági és szabályozási szabványokat is felállít, amelyek elősegíthetik a bizalmat és elfogadást a felhőtechnológia iránt a magánszektorban. 

“Ez a tanulmány is egyértelműen bizonyítja azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket a felhő bevezetésével el lehet érni, ezért elengedhetetlen, hogy gyors lépéseket tegyünk a technológia terjedéséért, az egész nemzetgazdaság érdekében. Véleményünk szerint szükség van egy nemzeti felhőstratégia kialakítására a Cloud First irányelv mentén, továbbá érdemes változtatni azon a hozzáálláson is, amely szerint az adatbiztonság szempontjából az adatokat az ország területén belül kell tartani. Ha továbbra is így teszünk, országunk méreteiből adódóan nem tudunk gazdaságosan üzemeltethető felhőt kialakítani. Fontos tanulság még ebből a kutatásból, milyen nagy támogatásra van szüksége a kisebb hazai vállalatoknak a technológia bevezetésére. Itt a források rendelkezésre állásának biztosítása mellett figyelmet kell fordítanunk a szemléletformálásra és oktatásra is, hogy valós, hosszan tartó hatást érhessünk el” – osztotta meg javaslatait Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. 

A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el: 

Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány

A tanulmány angol verziója

A kutatásról 

A tanulmányt az IVSZ a Deloitte és a BellResearch közreműködésével készítette. A tanulmány alapját három fő elemzési típus adta:  

• Primer kutatás és adatgyűjtés: a Deloitte az IVSZ támogatásával a tanulmány elkészültéhez interjúkat folytatott releváns piaci, szakpolitikai és érdekképviseleti szereplőkkel, akikkel átfogó, félig strukturált módszerrel egyeztette a tanulmány témáit. 
• Szekunder kutatás és irodalom áttekintése: szakirodalom elemzése a felhőtechnológiai piac trendjeiről, kihívásairól és lehetőségeiről.  
• Modellalkotás és elemzés: kvantitatív modellek kidolgozása és alkalmazása a BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentés és más adatforrások alapján a felhőtechnológiai adaptáció és a vállalatok pénzügyi teljesítménye közötti összefüggések feltárására, illetve Ágazati Kapcsolatok Mérlegére (ÁKM) épülő modell alkalmazása a felhőhasználat makrogazdasági hatásainak bemutatása céljából.  

A kutatás megvalósulását az IVSZ több tagvállalata, így a Microsoft Magyarország, a Google és az Amazon Web Services is támogatta. 

Cikk Information