2023. évi jelentés a digitális évtized helyzetéről

Az Európai Bizottság 2023. szeptember 27-én közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló első jelentést (korábbi nevén a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, DESI). Az új jelentés az első az éves jelentések sorában, és közös fellépésre szólítja fel a tagállamokat a jelenlegi beruházási hiányosságok kezelése, az európai digitális transzformáció felgyorsítása és a Digitális évtized szakpolitikai program (DDPP) célkitűzéseinek elérésére irányuló erőfeszítések fokozása érdekében.

A jelentés ajánlásai gyakorlati lépéseket kínálnak a digitális átalakulás előmozdításához, és iránymutatásul szolgálnak a Bizottság és a tagállamok közötti megbeszélésekhez és együttműködéshez. A jelentés értékeli az EU által a digitális transzformáció terén elért eredményeket, és megteremti a közös digitális célok elérésére irányuló összehangolt erőfeszítésekhez a párbeszédet.

A jelentésben tárgyalt különböző területekkel kapcsolatos főbb megállapítások a következők:

Digitális infrastruktúra

A 2030-ra kitűzött cél a teljes gigabites lefedettség biztosítása Unió-szerte, valamint az 5G lefedettség biztosítása valamennyi lakott területen. Jelenleg a vidéki háztartások 55%-a még mindig nem rendelkezik fejlett hálózattal, 9%-uk pedig egyáltalán nem rendelkezik vezetékes hálózattal. Több beruházásra van szükség ahhoz, hogy az egységes piac teljes gigabites lefedettsége és a lakott területek 5G lefedettsége biztosított legyen, ezáltal csökkentve a regionális egyenlőtlenségeket, és biztosítva, hogy a digitális jövő során senki se maradjon le.

Félvezetők

A félvezetők alapvető fontosságúak minden digitális technológia számára. Az EU célja, hogy 2030-ra megkétszerezze a globális félvezetőpiaci részesedését, 10%-ról 20%-ra. A csipekről szóló európai jogszabály célja egy szilárd félvezető-ökoszisztéma és reziliens ellátási láncok kiépítése. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a nemzeti szakpolitikákat, és további beruházásokat kell eszközölniük a belföldi csiptervezés, -gyártás és a fejlett technológiai készségek fejlesztése érdekében.

Digitális vállalkozások

A vállalkozások digitalizálása jelenleg az egyik legfontosabb tényező, amely hozzájárul a gazdasági sikerhez és növekedéshez, különösen a kiszámíthatatlan és gyorsan változó környezetben. További beruházások és ösztönzők nélkül 2030-ig a vállalkozásoknak csupán 66%-a fog felhőalapú technológiát alkalmazni, 34%-uk fogja hasznosítani a big data technológiát, és mindössze 20%-uk fog mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazni. Eközben a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az uniós kkv-k mindössze 69%-a ért el alapvető szintű digitális jártasságot, és az előrehaladás tagállamonként jelentősen eltér. Ennek leküzdése érdekében a Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a digitalizáció előnyeivel kapcsolatos tudatosságot, és nyújtsanak támogatást az európai digitális innovációs központoknak (EDIH). Bár az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az uniós székhelyű unikornisok száma, ez nem indok még arra, hogy hátradőlhessünk és megeleégedjünk a helyzettel. Az EU-ban 2023 elején 249 unikornis volt, ez áll azonban szemben az Egyesült Államok 1444-ével és a kínai 330-ával. Bár a tendencia pozitív, a többi fejlett gazdasághoz képest továbbra is lemaradásban van az Unió, hangsúlyozva, hogy további erőfeszítésekre van szükség a szakadék megszüntetése és a versenyképesség megőrzése érdekében a globális színtéren.

A közszolgáltatások digitalizálása

A digitális évtizedre vonatkozó terv ambiciózus célokat tűz ki: a létfontosságú közszolgáltatások 100%-os online hozzáférhetőségét, a közigazgatási szervekkel való online interakció lehetőségét, az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférést valamennyi uniós polgár számára, valamint valamennyi uniós polgár számára biztonságos elektronikus azonosítást (eID). Bár számos tagállam jól felkészült e célkitűzések elérésére, jelentős beruházásokra van szükség a közszolgáltatások határokon átnyúló elérhetőségének és hatékonyságának javításához. Emellett az európai digitális személyi tárca telepítése folyamatban van, és 2030-ra várhatóan teljes mértékben működőképes lesz, kiegészítve a 2023 júniusában bevezetett javasolt digitális euróval.

Digitális készségek

Az EU ambiciózus digitális célokat tűzött ki azáltal, hogy 2030-ra a 16–74 évesek legalább 80%-a esetében szándékozik javítani a digitális készségszintet, és 20 millió IKT-szakembert kíván a munkaerőpiacon látni. A jelentésből azonban kiderül, hogy jelentős változások nélkül 2030-ra a lakosságnak csak 59%-a fog alapvető digitális készségekkel rendelkezni, és az IKT-szakemberek száma nem fogja meghaladni a 12 milliót. E szakadék áthidalása érdekében a tagállamoknak előnyben kell részesíteniük a legfelső szintű oktatásba és készségfejlesztésbe történő beruházásokat, ugyanakkor arra kell ösztönözniük a nőket, hogy fiatal kortól kezdve vegyenek részt a STEM tudomományokban (természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika). Általánosabban, a készségek európai évére építve atagállamoknak prioritásként kell kezelniük a digitális oktatásba és készségekbe történő beruházásokat, és alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó digitális környezethez.

Értékek és elvek az online társadalom számára

A digitális technológiák és szolgáltatások képesek befolyásolni kollektív életmódunkat és polgárként való szerepvállalásunkat. Az Európai Unió globális normát állított fel az emberekre összpontosító, az alapvető jogokban gyökerező, inkluzív, átlátható és nyitott digitális környezet megteremtésében. A jelentés rámutat arra, hogy az EU vezető szerepet vállal annak biztosításában, hogy a digitális világ biztonságos és védett legyen, és az emberekre összpontosítson. Kiemeli, hogy megfelelő szakpolitikákat és jogi kezdeményezéseket hajtottak végre a biztonságos digitális jövő biztosítása érdekében, ideértve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályt és a virtuális világokról szóló közleményt.

Fenntartható digitális átállás

Az EU aktívan dolgozik a zöld átállás és a digitális transzformáció szinergiáinak maximalizálásán. A jelentés nyomon követi a digitális technológiára való átállás környezetbarátabbá tételére irányuló folyamatos munkát. Az olyan intézkedések, mint a Javításhoz való jogra vonatkozó kezdeményezés, a mobiltelefonok és táblagépek környezetbaráttá tételére vonatkozó iránymutatások, valamint az energiarendszer digitálissá tételére irányuló uniós terv mind hozzájárulnak a digitális technológia környezeti hatásának csökkentéséhez. Fontos továbbá, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek vagy a közös beruházások révén többet fektessenek be a környezetet nem károsító digitális megoldások felé való teljes körű elmozdulás érdekében. Emellett az EU-nak jobban nyomon kell követnie, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások milyen mértékben befolyásolják a környezetet.

Nemzetközi partnerségek

A digitális évtizedre vonatkozó terv kiemeli, hogy a hasonlóan gondolkodó országokkal világszerte folytatott együttműködés döntő fontosságú az uniós értékek fenntartásához. Ennek elérése érdekében az EU előrelépést tett azáltal, hogy digitális partnerségeket alakított ki Japánnal, a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral. Emellett kereskedelmi és technológiai tanácsokat hoztak létre az Egyesült Államokkal és Indiával. Emellett az EU proaktív lépéseket tett annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát a digitális átalakulásban, többek között integrálta Ukrajnát az EU free-roaming térségébe.

Következtetés

„Az első jelentés hasznos iránymutatásként szolgál ahhoz, hogy mit kell tenni a szakadék áthidalása és a teljes digitális átállás 2030-ig történő megvalósítása érdekében” – nyilatkozta Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök. A digitális évtized sikere döntő fontosságú lesz az EU jövőbeli jóléte szempontjából. Az EU digitális átalakulásának sikeréhez mind az EU, mind a tagállamok részéről jelentős gyorsításra és mélyebb elkötelezettségre van szükség. A Bizottság meg fogja kezdeni az egyeztetéseket a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az érdekelt felekkel arról, hogy a digitális évtized irányítási mechanizmusa segítségével hogyan lehet közösen előrelépést elérni. Ezzel egyidejűleg együtt fog működni az EU határain kívüli érdekelt felekkel és partnerekkel.

„A digitális évtizedről szóló első jelentésünk üzenete egyértelmű: fel kell gyorsítanunk a 2030-ra szóló céljaink megvalósítására irányuló erőfeszítéseinket. Itt az ideje, hogy együttműködjünk annak érdekében, hogy Európa a digitális átállás élvonalába kerüljön. Ez a lényege azoknak az ajánlásoknak, amelyeket ma adunk ki a tagállamoknak.”  – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos. 

© Európai Bizottság

Cikk Information