Bátor új világ az OECD 2023-as Skills Outlook-ban: a készségek új megközelítése?

Az OECD 2023-as Skills Outlook újragondolja a készségeket egy olyan korszakban, amikor a készségek túl gyorsan változnak ahhoz, hogy nyomon kövessék őket. A párbeszéd az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség kiépítése és a mesterséges intelligencia ágazatokon belüli fokozott alkalmazása felé mozdul el. Nézd meg elemzésünket a legfontosabb pontokról.

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) kiemelt kiadványa, az OECD Skills Outlook minden évben számba veszi a készségek, munkahelyek és a globális gazdaság legújabb trendjeit. A Skills Outlook 2023-as kiadása a digitális készségeket globálisan még magasabbra helyezi, összekapcsolva azokat a gazdasági és társadalmi ellenálló képességgel.

A digitális készségek azt jelenthetik, hogy képesek vagyunk élni és dolgozni a mai világban – de mi van, ha az életmód és a munka gyorsabban változik, mint ahogyan azt fel tudjuk fogni?

És ha már a gyors változásoknál tartunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a leggyorsabbat, amellyel mindannyiunknak lépést kell tartania: a zöld átállást és az éghajlatváltozás kihívásait. Az Alkalmazkodással Foglalkozó Globális Bizottság (Global Commision on Adaptation) becslése szerint az 1960-as években született gyermekekhez képest azok, akik 2020-ban, a Covid19-világjárvány idején születtek Európában, valószínűleg kétszer több erdőtüzet és 6,8-szor több hőhullámot fognak tapasztalni életük során.

Ez már nem csak a technikai készségekről szól

Az ellenálló képesség átível a munkaerő, az oktatás és a szociális dimenziókon, mint az éghajlatváltozás és a digitális átalakulás hatásainak elviseléséhez szükséges új alapkészség. Az OECD Skills Outlook 2023. évi kiadása új perspektívát teremt a készségek iránti keresletre, amelyet a digitális és zöld átállás vezérel, valamint a készségpolitikájának az ellenálló képesség elősegítésében játszott szerepére.

A kutatások rámutatnak arra, hogy a digitalizáció segíthet enyhíteni az éghajlatváltozás hatásait, feltéve, hogy Európa képzett lakossággal és megfelelő technikai tudással rendelkező munkaerővel rendelkezik, amely képes az uniós társadalom és gazdaság digitális átalakulásának elősegítésében. Az OECD-jelentés más kiegészítő készségek fontosságát is elismeri, például a metakognitív készségeket, amelyeket a mai összetett digitális információs tájképek egyre inkább megkövetelnek – és a holnapiak minden bizonnyal meg fognak követelni. 

„Ha a társadalmak meg akarják állítani a környezeti pusztítást, és hatékonyan ki akarják aknázni a mesterséges intelligenciában és a robotikában rejlő lehetőségeket, akkor alapvetően meg kell erősíteniük az alapfokú oktatási rendszereket, a felnőttek számára az egész életpálya során lehetőséget kell biztosítaniuk a tovább- és átképzésre, és biztosítaniuk kell a készségek hatékony mozgósítását. A készségekbe történő beruházás elengedhetetlen a rugalmas zöld és digitális átállás kiépítéséhez.”

A holnap már ma eljön: a fejlett digitális készségek és a mesterséges intelligencia iránti kereslet az egekben

Ha a készségek iránti kereslet változik, akkor ez hogyan befolyásolja a körülöttünk lévő világot és a mindennapi életünket? Hogyan fognak változni az általunk végzett feladatok a jövőben? Mit jelent egyáltalán a „közeljövő”? Az OECD jelentése szerint 2030-ra egyes készségek jelentős növekedést fognak mutatni, mint például a számítógépes munka, kritikus gondolkodás, kreatív cselekvés, az adatok és információk kezelése, valamint a szervezeten kívüli kommunikáció – amely a leggyorsabban fog növekedni mindközül.

A mesterséges intelligencia fejlesztésével és telepítésével foglalkozó szakemberek iránti kereslet 2019 és 2022 között az online álláshirdetések szerint drasztikusan nőtt, mintegy 33%-kal. Ez normális, és követi azt a tendenciát, hogy egyre több mesterséges intelligencia termék kerül kifejlesztésre és bevezetésre különböző ágazatokban és felhasználásokban. Az alábbi, az OECD Skills Outlook 2023. évi kiadásából származó ábra az egyes országokban az adott időszakban a mesterséges intelligenciát igénylő online állásajánlatok arányát mutatja.

Az OECD jelentésében érdekes különbségek merülnek fel az uniós tagállamok között. Európa-szerte az összes országban nőtt az olyan online állásajánlatok aránya, amelyekben a mesterséges intelligencia kompetencia mint elvárt készség szerepel, kivéve Ausztriát és Svédországot, ahol az idő múlásával nem volt megfigyelhető jelentős növekedés.

Új játékos a pályán: A mesterséges intelligencia, mint a munka világának megváltoztatója

A mesterséges intelligencia megjelenése és a gazdaság és a társadalom átalakításának lehetősége eltér az ipari és technológiai forradalomtól abban az értelemben, hogy a mesterséges intelligencia modellek egyre inkább megtanulják, hogyan végezzenek nem rutinszerű feladatokat. Bár egyes feladatok valóban veszélybe kerülnek, valószínűbb, hogy a hangsúlyt olyan készségek fejlesztésére kell összpontosítani, amelyek kiegészíthetik a mesterséges intelligencia szoftvereket és -eszközöket, mint például a döntéshozatal, a kockázatkezelési készségek vagy az etika.

Nehéz utolérni? Többről van szó, és a felelősség ugyanannyira a munkaadókat, mint a polgárokat terheli. Tisztában lehetünk a különböző kihívásokkal, amelyeket a mesterséges intelligencia jelent, és az európai jogszabályok, mint például a mesterséges intelligenciáról szóló törvény (AI Act) lépéseket tettek annak érdekében, hogy támogassák az etikán alapuló és az európai értékekkel összhangban álló mesterséges intelligencia fejlesztését. Ugyanakkor a jelentés adatai rávilágítanak egy eltérésre a munka világában: a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakembereket kereső online álláshirdetések kevesebb mint 1%-a említette az etikával kapcsolatos szempontokat alapvető követelményként.

A mesterséges intelligencia fejlesztése és bevezetése nemcsak Európában, hanem világszerte is virágzik. Pontosabban, az újabb generatív mesterséges intelligencia modellek megnehezítik a helyes és hamis információk megkülönböztetését, és ennek következtében az embereknek egyre inkább új készségekre és kompetenciákra van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek navigálni az összetett digitális információs környezetben. A médiaműveltség, vagy a „tartalmak különböző kontextusokban történő felmérésére, elemzésére, értékelésére és létrehozására való képesség” az egyik példája az új kor kulcsfontosságú kompetenciájának, amelyet az információ gyakorlatilag mindenhol történő elterjedése jellemez. De maga a médiaműveltség is változik: ahogy a jelentés kiemeli, most „többszörös műveltségről” beszélünk, amelyeket nem lehet egy kalap alá venni. Más, általában nem a technológiai területéhez tartozó, készségek is segíthetnek ebben, például a kritikus gondolkodás, a logika vagy az információfeldolgozási készségek.

E készségek európai országok és régiók közötti megoszlásának feltérképezése kulcsfontosságú mind az emberek, mind pedig a közösségek megerősítése szempontjából. Egy példa erre az Európai Unió digitális gazdaság és készség indexének (Digital Economy and Skills Index – DESI) beépítése az új Digitális Évtized országjelentésekbe, amelyek mostmár pontosabb képet adnak a készségek és a digitális készségek különböző rétegeiről, mint a korábbi index.

Mesterséges intelligencia és gépi fordítórendszerek: új készségeket igényelnek?

Emlékszel, hogy azt mondtuk, hogy a változások gyorsan történnek? A digitális közvetítők, például a gépi fordítási technológiák (machine translation – MT) nagyszerű példája annak, hogy milyen gyorsasággal fejlődik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. A gépi fordítás „a tartalom automatikus lefordításának folyamata az egyik nyelvről (forrás) a másikra (cél)”, és az 1930-as évek óta a fordítás a számítástechnikai teljesítmény egyik első alkalmazása volt. Az 1980-as évek óta azonban a terület sokkal többet tett a fellendülésnél: a gépi fordítóeszközök szó szerint átalakították az információcsere módját, és egyre több iparágban alkalmazzák őket.

De a fejlesztések ellenére a mesterséges intelligencia eszközök messze nem tökéletesek. Az OECD kiemeli, hogy számos korlátuk van, ami azt jelenti, hogy nagyon valószínűtlen, hogy helyettesítsék a nyelvi fordítást és kommunikációt – legalábbis egyelőre. Ehelyett hasznosak lehetnek azok számára, akik már szilárd ismeretekkel rendelkeznek a területen, támogatva a munkájukat és automatizálva a fordítási folyamat egyes területeit.

A nyelvi kisebbségek ritkán képviseltetik magukat a mesterséges intelligencia fejlesztői körében, és mivel a különböző nyelveken eltérő mennyiségű forrás áll rendelkezésre a mesterséges intelligencia betanításához, a fordítás minősége is igen eltérő. Ugyanez vonatkozik a nőkre, az etnikai és egyéb kisebbségekre, és fennáll a veszélye annak, hogy az egyenlőtlenségek tovább súlyosbodnak, ahelyett, hogy a meglévő egyenlőtlenségek csökkennének. Az gépi fordítórendszerek kevésbé képzettek, ha kulturális kontextusról vagy tudásról van szó. Miért? Mivel a mesterséges intelligencia rendszereket az emberek hozzák létre, és mint ilyenek veleszületett hajlamokat hordoznak magukban. Az etikai és jogi kérdésekkel kapcsolatos kérdések is itt merülnek fel. Ha hiba történik egy lefordított pénzügyi dokumentumban, tudjuk, hogy kit kell felelősségre vonni – a fordítót. De a gépi fordítórendszerekkel lefordított tartalmak esetében egyáltalán mi is a felelősség?

Egy bátor új világ: rugalmasság

A dolgok még bonyolultabbá válnak, ha a lényegre visszavezetjük őket, azaz ha az egyénre tekintünk. Természetesen az emberek idővel különböző készségeket szereznek és veszítenek el, attól függően, hogy milyen gyakran használják őket, vagy a gyorsan változó munkafeltételek következtében (az emberek elhagynak egy olyan foglalkozást, amely már nem teszi lehetővé számukra a megélhetést, és egy másik, a munkaerőpiaci keresletnek jobban megfelelő foglalkozást választanak).

Az új munkahelyek és profilok megjelenésével azonban csak lassan tudunk felzárkózni. Az OECD-országokban a felnőttek kevesebb mint fele (10-ből 4) számolt be arról, hogy 2021-ben valamilyen képzésben (formális és nem formális tanulásban) vett részt. A képzés hiánya soha nem jó, de az egyik szempont, ahol ez különösen problematikus, a munkához való hozzáférés – különösen azokban az esetekben, amikor az embereknek foglalkozást kell váltaniuk, vagy akár ágazatokat is, a növekvő vagy csökkenő gazdasági kereslet miatt. Ez gyakorlatilag patthelyzethez vezethet a munkaerőpiacon, mivel a munkavállalók sokkal kevésbé rugalmasak, és akadályozza a további készségfejlesztési beruházásokat.

Annak felismerése, hogy az egyének milyen készségekkel rendelkezhetnek, és hogy különböző területeken jártasságot szerezhetnek, bővíti a képzési programokban való szélesebb körű részvétel lehetőségét és ösztönzi a készségekbe való befektetést. A vita mindkét oldalán vannak előnyök és motivációk: egyrészt az alkalmazottak motiváltnak érzik magukat, amikor új készségeket szereznek, vagy a meglévőket fejlesztik, másrészt a munkaadók látják munkájuk (vagy ebben az esetben a beruházás) azonnali gyümölcsét és felgyorsítják az üzleti célkitűzéseket. Természetesen nem csak a munkaerőről van szó: az egész életen át tartó tanulás kultúrájának támogatását ki kell egészíteni az oktatáshoz való egyenlő hozzáféréssel, valamint a tovább- és átképzési lehetőségekkel.

Szeretnél többet tudni?

Tekintsd meg az OECD 2023-as Skills Outlook-ot a hivatalos honlapján.

Cikk Information