A Horvát Köztársaság egyike azon országoknak, ahol uniós szinten a legalacsonyabb a K+F-be történő beruházások aránya a gazdaságban. Ezt a Világbank által 2019-ben közzétett és számos forrás által támogatott a „Horvát nemzeti fejlesztési stratégia 2030: Növekedés, versenyképesség és innováció” dokumentum is egyértelműen leírja.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy Horvátországnak csökkentenie kell lemaradottságát az EU átlaghoz képest, főleg a K+F ráfordítások aránya tekintetében. Az ajánlások több területre is kiterjednek: a K+F-be történő befektetéseket ösztönző stratégiáktól és a horvát ipar digitális érettségének javítását célzó cselekvési pontoktól a tudásalapú induló vállalkozások számára kedvezőbb környezet kialakításáig.
A K+F (kutatás és fejlesztés) közvetlen összefüggésben áll az erős, versenyképes és fenntartható gazdasággal. A K+F-be történő célzott befektetések javíthatják a készséghiányokat, és kompetensebb és digitálisan hozzáértőbb munkaerőt hozhatnak létre. A K+F emellett az innovációt lehetővé tevő egyik fő tényező – célzott beruházások nélkül pedig Horvátország versenyelőnye forog kockán Európában és a világ többi részén.
A Horvát Informatikai Szövetség 2020 őszén arra kérte a szakminisztériumot, hogy biztosítson további forrásokat mintegy hatvan kiválónak minősített projekt számára, amire a pályázati felhívás eredeti keretösszegében már nem volt elegendő pénz. A kérést megismételte a szövetség februárban, mert úgy vélték, hogy szükségesek a projektek az erős, fenntartható és reziliens horvát gazdaság számára.
El kell ismerni és támogatni kell az innovációba, kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások lehetőségeit, mivel ezek a beruházások teszik lehetővé számunkra, hogy professzionális és magasan képzett alkalmazottakkal dolgozzunk és magas hozzáadott értékű, exportorientált, minőségi termékeket és szolgáltatásokat hozzunk létre.
Hónapokig tartó bizonytalanság után, hogy vajon a horvátok által vezetett K+F projektek úgy folytatódhatnak-e ahogy tervben volt, Horvátország kormánya döntést hozott arról, hogy erősebben fogja támogatni a K+F tevékenység eredményeként létrejövő új termékek és szolgáltatások fejlesztését – II. szakasz” (az úgynevezett IRI 2 pályázat). A keretösszeget 536 903 873,84 HRK-val (71 millió euró) emelték meg és így biztosítani tudják, hogy az értékelési eljárás valamennyi szakaszát teljesítő K+F-orientált projektjavaslatok támogatást tudnak kapni. A Horvát Munkáltatók Szövetsége elégedett a szakminiszterek döntésével, akik felismerték e projektek potenciálját és fontosságát, és ezzel a támogatással további lendületet adtak nekik és biztosították a végrehajtásukat.
A HUP továbbra is ragaszkodni fog az intelligens szakosodási stratégia megváltoztatásához, és olyan további területek felvételéhez, mint például az IKT, mint vertikális prioritás, amelyek révén több vállalat pályázhatna a K+F projektek társfinanszírozására.