Hogyan használható hatékonyan a mesterséges intelligencia a média világában? Kinek a munkahelyét veszélyezteti, és milyen folyamatoknál érdemes bevetni? A European Publishing Congressen is komoly szerepet kapott a téma.

A mesterséges intelligencia fejlődése számtalan lehetőséget nyit meg mind a művészet, mind a média világában, legyen szó print lapokról, online felületekről vagy akár podcastokról. A technológia ugyanakkor nem várt eredményekkel is járhat, használata pedig hozzáértést igényel. Az AI hatékony alkalmazása jelentősen meggyorsíthat munkafolyamatokat, ezáltal pedig versenyelőnyhöz is juttathatja azt, aki funkcióval megöltve építi be szervezete működésébe. Ennek lehetséges módjaiba kaphattunk betekintést az idei European Publishing Congress rendezvényen Bécsben.

Németország egyik legnagyobb lapja a Der Spiegel, mely ugyan cikkek szövegezésére nem használ AI-t, mégis sikerült a munka pontosabbá és hatékonyabbá tételére használni a technológiát, osztotta meg a közönséggel Ole Reißman újságíró. Szerinte az AI egyik legnagyobb problémája, hogy amennyiben nem talál egy adott témában információt, akkor maga talál ki dolgokat, hogy választ adjon egy kérdésre, így egy internetes kereső alternatívájaként például nem használható. Egy már meglévő adathalmaz könnyebb értelmezésére és átláthatóbbá tételére viszont tökéletesen alkalmas, és például meglehetősen megkönnyíti a munkát, ha az ember „beszélgetni” tud egy Excel-táblázattal. Ezenfelül különböző AI-eszközök remekül használhatók a helyesírás hatékonyabb ellenőrzése. A Der Spiegel pedig egy olyan módszert is kifejlesztett, melynek révén az információk hitelessége is ellenőrizhető. Az algoritmus úgy kapja az utasításokat, hogy megértse a mondatokat, melyeket egyesével ellenőriz, ha pedig valamiről nincs információja, akkor figyelmeztető üzenetet küld erről. A Der Spiegel ezen felül arra is AI-t használ, hogy megvizsgálja, milyen témában hány cikket írtak, illetve hogy bizonyos szavak hányszor szerepelnek, ezzel pedig a lap írásaiban megjelenő esetleges elfogultság könnyebben kiszűrhető.

A kiszámíthatatlan társ

Thomas Schultz-Homberg beszámolója alapján a Kölner-Stadtanzieger valamelyest liberálisabban viszonyul a témához. Náluk már a szövegek 10 százalékát AI írja, méghozzá egy avatár, Clara által megszemélyesítve. A konkrét tartalom elkészítése mellett viszont SEO szempontból is hatékonyan alkalmazzák a technológiát. Egy algoritmus ellenőrzi és kielemzi a cikkek szövegét, majd eszerint automatikusan kategorizálja őket. Ezenfelül a kontextuális célzást is segíti azzal, hogy olyan cikkeket ajánl az olvasóknak, melyek valószínűleg érdekelhetik őket, illetve előre sorolja azokat, amelyekre kevesebb kattintás érkezett. Mindennek révén a portál elérése 80 százalékkal növekedett.
Olyan kiadványok számára, melyek print és online felülettel is rendelkeznek, szintén számos előnnyel járhat az AI használata. Dr. André Klahold és Sebastian Brinkmann arról meséltek, hogyan működtek együtt azért, hogy felgyorsítsák a szerkesztés folyamatát a Rheinische Post Mediengruppe munkája során.

Kifejlesztettek egy olyan formulát, mely képes transzferálni az anyagokat a különböző formátumok között. Ugyanakkor három fő problémát neveztek meg az AI működése kapcsán: hatalmas mennyiséget kell tanulnia, ami viszonylag lassan megy egy saját fejlesztésű szoftver esetén a versenytársakkal szemben; másol bizonyos mintákat, viszont emiatt a formázásnál nem mindig a legalkalmasabb elrendezést alakítja ki; illetve a legfontosabb, hogy kiszámíthatatlan. Ennek kiküszöbölésére azt találták ki, hogy formázási sablonokat készítettek, ezzel egy fix keretrendszert teremtve az AI-nak, melyben mozoghat, hiszen csak ezen belül választhatja ki a legalkalmasabbat.

Podcastokra hangolva

Rendkívül jól hasznosítható az AI a podcastgyártáshoz is, nem beszélve arról, hogy teljesen új közönség is elérhető az egyes eszközök használatával. Erről részletesen Chris Guse, a BosePark Productions, Németország legnagyobb podcast produkciós vállalatának vezérigazgatója beszélt. Az AI egyik legnagyobb előnye a témakörben az, hogy könnyedén áthidalhatók vele a nyelvi korlátok, hiszen a segítségével egy felvett műsort írássá lehet alakítani, a szöveget egy másik nyelvre fordítani, majd megszólaltatni, mindezt az eredeti résztvevők hangján. Ha mindez nem lenne elég, a BosePark már olyan műsorokat is készített, amelyek teljes egészében az AI révén lettek megalkotva. Az emberi részvétel mértékétől függetlenül a produkció folyamata gyakorlatilag teljesen automatizálható, ami lehetővé teszi sokkal több tartalom elkészítését ugyanannyi idő alatt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az AI használatánál a legfőbb a bizalom, így mindenképpen kommunikálni kell az olvasók, illetve hallgatóság felé azt, hogy az adott tartalom mesterséges intelligencia felhasználásával jött létre.

A felsorolt felhasználási módok ismertetése közben ugyanakkor óhatatlanul felmerül a kérdés: ha az AI ilyen sok folyamatot automatizál, illetve felgyorsít, az nem fogja-e munkahelyek elvesztését eredményezni? A kérdésre a válasz egyszerre igen és nem. Gerhard Kürner, az 506.ai ügyvezető igazgatója szerint nem az AI fogja leváltani az embereket a munkahelyeiken, hanem olyan más emberek, akik hatékonyan használják az AI-t. Éppen emiatt nagyon fontos az edukáció és a felkészültség a témában, valamint az alkalmazási módok tekintetében, amire már jelenleg is vannak kezdeményezések. Az Axel Springer Academy például pályakezdő fiatalokat és gyakorlott újságírókat egyaránt oktat az AI hatékony használatára.
Összességében tehát elmondható, hogy az AI számos módon segíthet a munka felgyorsításában, optimalizálásában, illetve az elérés növelésében, viszont ehhez tudni kell hatékonyan, eszközként alkalmazni. Ezen felül, mivel bármilyen hírforrás legnagyobb értéke a szavahihetőség, fontos, hogy kommunikáljuk a közönségnek, amennyiben egy tartalom AI felhasználásával készült. Így megőrizhető a bizalom.

Cikk Information