Digitális készségek biztosítása a diákok számára

A digitális technológiák életünk minden területébe beágyazódnak. A Google olyan keresési eredményeket jelenít meg számunkra, amelyek megegyeznek azzal, amit korábban kerestünk. A politikusok a Facebook algoritmusait használják a szavazók befolyásolására. És ma kevés fiatal tudja elképzelni az életét mobiltelefonja nélkül, mint önmaga meghosszabbítását. Az iskolák évek óta a technológiát használják a meglévő tanítás támogatására. A digitális technológia szemléletmódja azonban megváltozott. Manapság a technológia és a digitális média sokkal szervesebb szerepet tölt be életünkben. Ezért nagyobb szükség van arra, hogy felkészítsék a fiatalokat arra, hogy kritikusan és analitikusan gondolkodjanak a mögötte álló technológiáról.

2019 tavaszán Merete Riisager (LA) akkori dán oktatási miniszter új kurzust indított „Technology Literacy” néven. Kísérletként 46 tanintézmény – köztük általános és középiskola alsóbb évfolyamai – építi be a technológiai ismereteket a tantervébe három éven keresztül. Az iskolák egy része önálló tantárgyként vezeti be a technológiai műveltséget, míg mások a technológiai műveltséggel más tantárgyak, például vizuális művészetek, dán nyelv, fizika/kémia, kézművesség és design, matematika, környezetismeret/technológia és társadalomismeret részeként dolgoznak majd.

A digitális írástudásnak hangsúlyosabbnak kellene lennie

Annak ellenére, hogy az ország 240 középiskolája közül egyik sem vesz részt a projektben, a középiskoláknak is foglalkozniuk kell a technológiai műveltséggel a tanítás során – mondja Ole Sejer Iversen, az Aarhusi Egyetem Számítógépes Gondolkodási és Tervezési Központjának vezetője. Elnöke volt annak a csoportnak, amely a „technológiai műveltség” kurzus tananyagát írta, és a terület egyik vezető kutatója.

„Minden fiatal, beleértve a középiskolásokat is, nem megfelelő tartalmú anyagokkal találkozik az interneten. Segítenünk kell a fiataloknak az ellenálló képesség kialakításában, hogy megértsék, hogyan kell kritikusnak lenni a képernyőn megjelenő dolgokkal szemben” mondja Iversen.

Minden általános, közép- és felső tagozattól elvárja, hogy ezt a feladatot komolyan vegyék, és a technológiai műveltséget integrálják tanításukba.

„Nehezen tudom elképzelni, hogy vattát tömjenek a középiskolák fülébe” – teszi hozzá Iversen.

Ole Sejer Iversenhez hasonlóan John Klesner, a dán IT-felügyelői szövetség elnöke (amelyben középiskolai tanárok is vannak) részt vett a technológiai megértés tananyagának megírásában. Klesner hangsúlyozza, hogy a középiskolák fő célja tanítási és pedagógiailag szervezett szocializációra kötelezi az iskolákat, ahol a fő cél a demokratikus nevelés. A 21. században nem lehet demokratikusan nevelni digitális oktatás nélkül – mutat rá.

„A digitális írástudás egyet jelent életképesnek lenni egy modern társadalomban” – mondja John Klesner.

Ole Sejer Iversen egyetért, példaként említve, hogy a Facebook és a Google algoritmusai hogyan befolyásolják azt, aminek ki vagyunk téve.

„A demokratikus vita nagy része nem semleges algoritmusokon keresztül zajlik. A demokratikus vita megértéséhez meg kell érteni az algoritmusokat” – mondja Iversen.

Tanítsd meg a tanulókat, hogy megértsék a mögöttes szándékot

Az iskolák túlnyomótöbbsége már használja a technológiát a meglévő oktatás támogatására – például olyan programokkal, mint a geogebra a matematikában és az olvasási programokban. Ez azonban nem a technológiai műveltség, hangsúlyozza a professzor.

Iversen szerint egy olyan téma, mint a technológiai megértés bevezetésének ötlete az, hogy felkészítse a gyermekeket és a fiatalokat a digitális világra. Ez többek között elemzési készségeik fejlesztésével történik – egy kicsit olyan, mint amikor a diákok megtanulják az irodalmi elemzést dán nyelven.

„Teljes szókincsünk van ahhoz, hogy megértsük, mik az irodalom üzenetei. Karen Blixen novellái mellett minden technológia a technológiába ágyazott szándékosságot is magában foglalja. De ellentétben az irodalmi elemzés fogalmaival, mint például a perspektíva változása és a narratív modell, nem biztosítjuk az iskolásoknak ugyanazt az elemzési keretet a digitális technológiák megértéséhez” – mondja Ole Sejer Iversen.

Az analitikus rész arról is szól, hogy mi rejlik a digitális technológiák gyakran felhasználóbarát felületei mögött. Gyakran elrejtik, hogy milyen folyamatok zajlanak. Például sok gyermek és fiatal nem tudja, mi az a fájl.

„Egy kicsit tudnod kell arról, hogy mi van a számítógép motorháztetője alatt. Lehet, hogy nem kell tudni, mi van a motorháztető alatt, hogy autót vezessen, de a különbség a számítógépes technológia és az autó között az, hogy egy autóban még mindig tudja, hol navigál. Nem feltétlenül teszed ezt, ha számítógépet használsz” – mutatott rá Ole Sejer Iversen.

Polarizáció van azok között, akiknek szülei a digitális technológiáról beszélnek velük, és azok között, akik nem. Hatalmas erőfeszítéseket kell tenni itt, különben egy olyan társadalom lesz, amely szétesik.” Ole Sejer Iversen, az Aarhusi Egyetem számítástechnikai gondolkodási és tervezési központjának professzora és vezetője.

A technológiai megértés tantárgyának fel kell készítenie a hallgatókat arra is, hogy maguk is új technológiákat hozzanak létre – és képesek legyenek velük termékeket létrehozni. Más szóval, ez is egy kreatív téma, amelyben a diákok maguk állítják elő termékeiket. Ez megtehető például a digitális tervezés tanításával, ahol a hallgatóknak figyelembe kell venniük a termékben szereplő címzettet és szándékot.

„Egyértelművé teszi, hogy a technológiák mesterségesek, és hogy egyesek bizonyos szándékkal digitális termékeket kínálnak. A diákok megértik, hogyan támaszthat követelményeket a technológiával szemben, és megtanulják megérteni a mögöttük rejlő szándékokat” – magyarázza Ole Sejer Iversen.

Ugyanez vonatkozik a programozásra is. Nem azért, mert Ole Sejer Iversen szerint minden diáknak képesnek kell lennie szakmai kódolásra, hanem mert a programozás megköveteli a diákoktól, hogy vegyenek egy jelenséget, és lefordítsák azt számítógépes nyelvre. Betekintést nyernek abba a ténybe, hogy a digitális rendszerek a világ modelljein alapulnak.

„A digitális polgárság a 21. század egyik legfontosabb kompetenciája. A gyerekeknek és a fiataloknak egyaránt meg kell tanulniuk a digitális technológiával való építést és a meglévő digitális technológiák dekódolását” – mondja Ole Sejer Iversen.

Szakértők figyelem: Az iskola utáni programoknak most el kell indulniuk

Ne aggódjon, ha ez túlzónak hangzik. – mondja Marie Falkesgaard Slot az UCL Business Academy és az Egyetemi Főiskola kutatási és PhD vezetője.

A kísérlet kutatójaként és akadémiai vezetőjeként ismeri a technológiai műveltség tantárgy megvalósítását a kísérletben részt vevő általános iskolákban.

Emellett 16 különböző tantárgyban és 89 órában kísérte figyelemmel és elemezte a bentlakásos iskolák tanítását. Ennek fényében segített két fejezet megírásában a szakmai szöveggyűjtemény számára, melynek címe: „Az iskolai gyakorlat után mikroszkóp alatt”. Továbbá februárban tették közzé „A formális tanításról és kapcsolatfelvételről szóló tanulmányok” című értekezését.

Marie Falkesgaard Slot hangsúlyozza, hogy a kutatók antológiával kapcsolatos tanulmányai azt mutatják, hogy a középiskolák már vállalják a digitális technológiák oktatásának feladatát a választható tárgyakban és az olyan alaptárgyakban, ahol informatikával és médiával dolgoznak a diákok. Lehetőséget lát a középiskolákban, hogy a technológiai ismereteket beépítsék az olyan kötelező tantárgyak tanításába, mint a dán nyelv és a matematika. Ugyanakkor azt mondja, hogy van még mit tennünk, hogy ez megtörténjen:

„A középiskolákban nincs stratégiai fókusz azon, hogy a tanulók hogyan dolgoznak a digitális tananyagokkal és eszközökkel a kötelező oktatásban.”

Marie Falkesgaard Slot arra ösztönzi a középiskolákat, hogy vizsgálják meg, hogy a digitális tanítás és az informatikai didaktika mely formáit szeretné támogatni a diákok tudományos tanulásában, mielőtt eldöntené, hogy a technológia megértése hogyan válhat a tanítás részévé Azt tanácsolja az iskoláknak, hogy a meglévő tantárgyakat vegyék kiindulópontnak, és vizsgálják meg, hogy a technológia és a technológia megértése mi módon kapcsolódik az egyes tantárgyakhoz és tantárgyakon belüli hagyományokhoz.

„Amikor ezt megtetted, rengeteg lehetőség van az új professzionalizmussal való együttműködésre” – mondja Marie Falkesgaard Slot.

Például dán tanárként felvehet egy témát, például a robotújságírást, és felfedezheti a diákokkal, hogy mit jelent a robotok számára cikkek írása.

Ha egy iskola önálló tantárgyként szeretné bevezetni a technológiai műveltséget, akkor sok kiegészítő képzésre lesz szükség – mondja Marie Falkesgaard Slot.

Ole Sejer Iversen egyetért. Ugyanakkor elvárja, hogy az állam biztosítson forrást a továbbtanulásra, amennyiben a technológiai műveltség a kötelező tantárgyak részévé válik az általános és alsó középiskolában. Azonban nincs okunk ilyen sokáig várni. Iskolaként azonnal el kell kezdeni, ha hagyja, hogy a tanárok az általuk már tanított tárgyakkal kezdjenek – hangsúlyozza Ole Sejer Iversen.

„A tanárok túlnyomó többsége nem rendelkezik a technológiai ismeretek oktatásához szükséges kompetenciákkal. De nincs időnk várni. A tanárokat inspirálhatják azok a magasan képzett tanárok, akik már dolgoznak a témával.

Másképpen mondva, az elkezdésről van szó, kíváncsinak kell lenni arra, hogy a megvalósítási és kifejezési technológia milyen új formáit kínálja a tárgyon belül” – mondja.

Ole Sejer Iversen úgy véli, hogy az iskoláknak kötelességük biztosítani, hogy minden fiatal tanuljon digitális

műveltség tárgyat: „Polarizáció van azok között, akiknek a szülei beszélnek gyermekeiknek a digitális technológiáról, és azok között, akiknek nem. Itt hatalmas erőfeszítésekre van szükség, különben összeomlik a társadalom.”

Írott források

A szakértőkkel készített interjúk mellett a cikk számos írásos forráson alapul: Ole Sejer Iversen, Christian Dindler és Rachel Charlotte Smith, Dafolo, 2019, emu.dk, tekforsøget.dk és uvm.dk BAGOM 

A technológiai műveltség kísérleti programjának előzményei

46 általános iskolában zajlik egy hároméves próba, amelyben a technológiai ismeretek új tantárgyként szerepelnek az általános és alsó középiskolákban. Az iskolák azt fogják tesztelni, hogy az új tantárgy képes-e felkészíteni a tanulókat arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a technológiához, és formálják azt ahelyett, hogy egyszerűen használják.

A kísérletben a technológiai műveltséget mint tantárgyat önálló tantárgyként és más tantárgyak, például vizuális művészetek, dán nyelv, fizika/kémia, kézművesség és design, matematika, természet/technológia és társadalomismeret részeként is értelmezik.

A technológiai ismeretek négy kompetenciaterületet tartalmaznak:

1. Digitális felelősségvállalás. A diákoknak fel kell készülniük a digitális technológiák értékelésére. Ez azt jelenti: Mi a termék célja? Hogyan lehet hasznosítani? És milyen következményekkel jár az egyénre, a közösségre és a társadalomra nézve? Ennek alapján a hallgatók megtanulják, hogy konkrét javaslatokat tegyenek az újratervezésre
2. Digitális tervezési és tervezési folyamatok. A diákoknak digitális termékeket kell tervezniük, hogy mások is használhassák őket. Ez azt jelenti, hogy a diákoknak meg kell érteniük mind a technológiát, mind az embereket, akik számára terveznek.
3. Számítógépes gondolkodás. A számítógépes gondolkodás arról szól, hogy képesek vagyunk modelleket készíteni a világról és lefordítani azokat számítógépes nyelvekre. A diákoknak meg kell tanulniuk a valóság részeit érzékelni és modelleket készíteni, hogy a számítógép feldolgozhassa azokat. Dekódolniuk kell a jelenségeket és folyamatokat a mindennapi életből, a szakmai kontextusokból és a digitális technológiákból, és le kell írniuk őket algoritmusok és digitális modellek formájában.
4. Technológiai kapacitás. A hallgatóknak meg kell érteniük a számítógép működésének, a programozásnak, a számítógépes rendszereknek, a hálózatoknak és a digitális eszközöknek az alapelveit annak érdekében, hogy megértsék, hogyan szerveződik ma a világ. 

Forrás: emu.dk

8 tipp a technológiai ismeretek oktatásához

Kérdezze meg a szakértők tanácsát arról, hogyan kezdheti el a technológiai megértés oktatását a középiskolában.

1. Nyugodj meg. Senki sem mondja, hogy az iskola utáni programok végeztével rohanj és szerezz be emelt színtű számítógép programokat és robotikát. Térképezd fel, mit az amivel már most foglalkoztok, milyen készségekkel rendelkeznek a tanárok, és vizsgáld meg, milyen jelentősége lesz ez a tantárgy az adott iskolában.
2. Tanárként érdemes a saját szakterületeddel és az általad tanított tantárgyakkal kezdeni. Vizsgáld meg, hogy a technológia milyen kihívást jelent a tantárgyra, legyél kíváncsi, és fedezd fel együtt a diákokkal. Dán nyelvórán például a robot újságírással vagy a közösségi médiában folytatott kommunikációval kezdheti. A matematikában van egy téma a statisztikákról, ahol a diákoknak maguknak kell adatokat gyűjteniük, és meg kell vizsgálniuk, hogyan kell manipulálni az adatokat. A társadalomtudományban pedig a digitális kampányok demokratikus hatásáról lehet szó.
3. Oszd meg a jó tapasztalatokat, támogassuk és segítsük egymást abban, hogyan csináljuk. Ha nem rendelkezel sok tapasztalattal az iskolában a technológiával és a technológia ismeretek terén, tudkozódj, hogy mi van más iskolákban, és kérdezd meg, hogy ellátogathatsz-e inspirlációért.
4. Kezdő lépések! Fedezd fel a diákokkal azokat a technológiákat, amelyek körbevesznek minket. Miért vannak úgy megtervezve, ahogy vannak? Mi a szándék a technológia mögött? Például miért van a „Google Home” nagyon sima és szürke, hogy keveredjen a tapétával? Mi a szándéka ennek a designnak? Tedd félre a kész válaszokat, és légy kíváncsi a diákokra.
5. Használd ki azt a tényt, hogy a technológiai ismeretek kreatív tantárgy, és hogy a technológiák gyakran erősítik a diákok elkötelezettségét a tantárgy iránt. Lehetséges, hogy a különböző tanulási stílusokkal rendelkező diákokat különböző módon vonzódnak és mélyednek el a tudásban.
6. Ismertesd meg a tanulókkal az összetett problémákat: Tárjátok fel együtt, hogyan lehet különböző megoldásokat kialakítani, és mik lehetnek az előnyei és hátrányai. Például szó lehet azokról a demenciában szenvedő embertársainkról, akik maguk hagyják el az idősek otthonát. Hogyan akadályozhatjuk meg etikusan az idősek eltévedését vagy bajba kerülését? Figyelni kell az időseket, bezárni az ajtókat, vagy találhatnak más megoldást a diákok?

• Ha szeretnél belemerülni abba, hogyan építheted fel az oktatást, inspirációt találhatsz Ole Sejer Iversen, Christian Dindler és Rachel Charlotte Smith, „Oktatástervezés megközelítése” című könyvében, Dafolo Kiadó, 2019.
• A tekforsøget.dk oldalon inspirációt találhat a technológiai képességek tanításához. Itt vannak a tanítási kurzusok prototípusai, amelyeket a kísérleti tantárgyban használnak a technológiai megértésben, csakúgy, mint a háttérismeretek, az előzetes tapasztalatok stb. 

Források:

Ez a cikk Ole Sejer Iversen professzorral, az Aarhusi Egyetem Számítógépes Gondolkodási és Tervezési Központjának vezetőjével készített interjúkon alapul; John Klesner, a dán informatikai felügyelői szövetség elnöke, John Klesner; és Marie Falkesgaard Slot, a UCL – Business Academy and University College kutatási menedzsere és PhD. A szakértőkkel készített interjúkon kívül a cikk számos írott forráson alapul: Ole Sejer Iversen, Christian Dindler és Rachel Charlotte Smith „En designtilgang til undervisning”, Dafolo, 2019, emu.dk, tekforsøget.dk és uvm .dk.

Cikk Information