A digitalizáció mára elérte a gazdasági és társadalmi élet minden színterét, integráns részévé vált az emberek és a vállalkozások mindennapjainak. Magyarország a digitális ökoszisztéma néhány területén (pl. digitális infrastruktúra) jól (az uniós átlagok felett) teljesít ugyan, más összetevőit tekintve viszont hosszú évek óta lemaradásban van uniós összevetésben.
A hátrány ledolgozása szempontjából különösen aggasztó, hogy hazánk a munkavállalók és a kisvállalkozások digitális felkészültsége terén is jelentősen elmarad az európai átlagtól, és a magas szintű informatikai készségekkel rendelkezők aránya is alacsony.
Ennek következtében Magyarországon a digitális gazdaság fejlődését fenyegető egyik legfőbb korlátozó tényező ma már az informatikai és digitális munkaerőhiány, ami a hazai és a magyar piacon jelen lévő multinacionális vállalkozásoknak is egyre súlyosabb gondokat okoz.
Az előrejelzések szerint ráadásul a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, a kínálati oldalon viszont növekszik a piac elvárásaitól elmaradó felkészültségű munkaerő számossága, azaz tovább nő a munkaerőhiány.
A COVID-19 pandémia egyik mellékhatásaként nagyon sok (informatikai és nem IT) vállalkozás tette lehetővé informatikai és digitális munkakörben dolgozó munkavállalóinak a távmunka (home office) lehetőségét, ami sokak számára megnyitotta a digitális nomádként való munkavállalás perspektiváját. Ez a trend azzal fenyeget, hogy – a hazai IT-szakemberek anyagi megfontolásból vagy egyéb
(pl. karriercélok, környezetváltozás, stb.) okok miatt – az eddiginél is szélesebb körben döntenek a külföldi munkavállalás mellett, tovább növelve így a hazai informatikushiányt.
A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a hazai IT-szakemberek körében milyen mértékben terjedt el a távmunkában, illetve ezen belül a digitális nomádként történő munkavégzés, és ez milyen hatást gyakorol az IT munkaerőpiacra, különös tekintettel a COVID-19 pandémia nyomán a munkáltatók által elrendelt otthoni munkavégzés (home office) gyakorlatára. Szeretnénk megérteni azt is, hogy milyen mértékű veszélyt jelent a hazai munkaerőpiacra a külföldi munkáltatónak itthonról végezhető munkák nagy arányú elérhetősége.
Következtetések
A nemzetközi szakirodalom és a jelen kutatás keretében végzett primer kutatás is a távmunka különböző formáinak (pl. home office, digitális nomaditás) radikális terjedését mutatta ki, miközben a korábban hagyományosnak számító, részben vagy egészben irodában történő munkavégzés visszaszorulóban van globális szinten és Magyarországon egyaránt.
A jövőre vonatkozóan e tendenciák további erősödésére lehet számítani, amit egyrészt visszaigazolnak a válaszadók ezirányú várakozásai, másrészt saját jövőt érintő terveik is, hiszen a válaszadók 93%-a mondta azt, hogy egy ideális világban távolról végezné a munkáját, és mindössze 3% dolgozna inkább kizárólag irodai környezetben.
A távmunka különböző formáinak (ideértve a digitális nomaditást is) látványos terjedése már rövidtávon azzal a kockázattal jár együtt, hogy a hazai informatikusok egyre nagyobb arányban vállalhatnak munkát külföldön, vagy itthonról külföldre, ami tovább növelheti az amúgy is egyre súlyosbodó informatikushiányt Magyarországon.
Töltsd le még ma és ismerd meg a GINOP-3.1.1-VEKOP-15 „Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” című, röviden „Programozd a jövőd!” projekt keretében a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség számára a Századvég által készített kutatás angol nyelvű verzióját!
Cikk Information
Website link
A digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei angol nyelven letölthető!
Digitális technológia/szakosodás
Digitális készségszint
Emelt szintű
Digitális szakértő