A női munkavállalók helyzete az IKT szektorban – kutatás

A CEF program által finanszírozott, digitális készségekről szóló portált létrehozó és működtető projektnek köszönhetően most már angolul is elérhető az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége által készített Femintech kutatás.

Az IVSZ Femintech felmérésének következtetései szerint pozitív irányba halad a nők IKT iparágban való foglalkoztatása, de a további fejlődéshez és a nők arányának növeléséhez szemléletváltásra, nyitottságra, valamint az informatikai képzésekben résztvevő nők számának növelésére van szükség.

A digitális társadalom, gazdaság, valamint a vállalatok életének, sikerességének alapfeltétele a kellő digitális készségekkel rendelkező szakemberek megléte. A Magyarországon, de Európában, sőt világszerte is érezhető munkaerőhiány hatalmas kihívások elé állít mindenkit, hiszen óriási harc dúl a munkavállalókért. Ezért az IVSZ mindent megtesz azért, hogy növekedjen az informatikai oktatásban résztvevők száma, illetve minden lehetséges fronton igyekszik előmozdítani a digitális szakemberek képzését, valamint ráirányítani a figyelmet a munkavállalók olyan csoportjaira, akik komoly értéket jelenthetnek az IKT, de bármely más szektor számára is.

Nyitottabbá váló vállalatok, kevés jelölt

Az IVSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy aktívan foglalkozzon a nők IKT és egyéb szektorokban betöltött szerepével, valamint annak tisztázásával, hogy milyen akadályokkal kell megküzdeniük a karrierjük során, mi a vállalatok nőkkel kapcsolatos attitűdje, illetve maguk a női munkavállalók hogyan látják saját helyzetüket a munkaerőpiacon. Ezért döntöttünk úgy, hogy első ízben egy széles körű felmérés keretében egyrészt kérdőíves (285 női IKT munkavállalót és 52 IKT vállalatvezetőt megkérdezve), majd mélyinterjú formájában megkérdezzük a hazai IKT vállalatok és női munkavállalók véleményét a témában.

A kérdésekre válaszoló vállalatok az általános hazai viszonyoknak megfelelő, 20% alatti arányban foglalkoztatnak nőket. Ők jellemzően back office, pénzügy, HR, marketing, sales területen dolgoznak, itt válnak vezetővé, azonban az IKT-tól az üzleti terület felé haladva emelkedik a nők aránya. A női munkavállalók alacsony aránya távolról sem jelent vonakodást a vállalatok részéről, hogy nőket alkalmazzanak: hiába szeretnék őket felvenni, nincs elegendő jelölt a munkaerőpiacon, aminek az az első számú oka, hogy a felsőoktatás alacsony számban képez ki nőket.

A nők aránya átlagosan még mindig nem éri el a 20%-ot a az informatikai képzéseken (sem a beiratkozottak, sem az oklevelet szerzettek körében), ezzel együtt az elmúlt 10 évben mindkét esetben növekvő tendencia figyelhető meg. Az informatikai képzésen oklevelet szerzettek között 2020-ban a nők aránya (17,6%) már megközelíti az EU átlagot az IKT szakemberek női arányát tekintve. Nem csak a felsőoktatásban növekszik a nők aránya a hallgatók között: az IVSZ legfrissebb bootcamp auditjelentéséből kiderül: a bootcampek hallgatói között 25,6% volt a nők aránya 2020-ban, ami lényegesen meghaladja mind a korábbi években tapasztaltakat, mind az infokommunikációs területen dolgozók körében hivatalosan mért 12%-os arányt.

Sztereotípiák, de nem csak az iparágon belül

A felmérés a női munkavállalók attitűdjét is vizsgálta azzal kapcsolatban, hogy milyen akadályokat érzékelnek a karrierjük során. A válaszadók 35%-a a sztereotípiákat jelölte meg hátráltató tényezőként, amelyek azonban elsősorban nem az iparágon belül, hanem a társadalmi környezetükben (ügyfél oldalon, oktatásban, családi és baráti körben) jelennek meg. A válaszok között jelentős arányban található meg a család előnyben részesítése, amivel összefügg az a feltevés is, hogy az IKT vállalatok nem elég rugalmasak a részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban. A felmérés ugyanakkor azt is megállapította, hogy a cégek egyre nyitottabbak ezen a téren, amennyiben ez az igény felmerül.

Fontos célja volt a kutatásnak azt is megvizsgálni, hogy a női munkavállalók, illetve az IKT cégek szerint mennyire nyitott a szektor a női munkavállalók alkalmazására. A válaszok arra mutattak rá, hogy a két fél eltérően értelmezi a nyitottság fogalmát: a cégek ezt sok esetben a foglalkoztatás lehetőségével azonosítják, miközben a munkavállalók szerint a nyitottság ennél jóval többről szól (vállalati kultúráról, pszichológiai biztonságról), és nem elegendő az, ha a szervezet vezetője nyitott, az egész szervezetnek annak kellene lennie, hiszen a női munkavállalónak elsősorban a cég egészéről van tapasztalata, megítélése.

A felmérés rámutatott, hogy bár az utóbbi években elkezdődött egy pozitív folyamat, még mindig fontos és releváns kérdés a nők foglalkoztatása, az IKT szektoron belül és kívül egyaránt. A problémakör komplex, és többoldali szemléletváltás szükséges. Egyrészt a vállalatok részéről kulcsfontosságú, hogy megértsék a diverzitás fontosságát, az általuk foglalkoztatott különböző célcsoportok igényeit, és a foglalkoztatási gyakorlatukat ennek megfelelően alakítsák, elérjék, hogy a pszichológiai biztonság a szervezeti kultúra részévé váljon, valamint támogassák a nők foglalkoztatását az alapvetően férfiak által dominált csapatban. Másrészt, a nők részéről is szükséges egyfajta szemléletváltás, hogy bízzanak magukban és szakmai felkészültségükben, ne higgyenek a sztereotípiáknak, merjenek bátran belevágni az IKT karrierbe.

Töltsd le most a kutatást összefoglaló publikációt angolul!

Cikk Information