Hosszú idő után a kormány végre most mutatta be régóta várt digitalizációs stratégiáját. Ezt a címet viseli: Dánia digitális stratégiája – Együtt a digitális fejlődésért.
A Dán IT Szövetség fontos segítséget nyújtott a kormánynak ajánlások formájában. Ezek az ajánlások képezik a digitalizációs stratégia alapját, amelyet a kormány 2023. május 5-én, csütörtökön terjesztett elő. A digitalizációs stratégia 2022-tól 2026-ig alkalmazandó.
A Dán IT Szövetség véleménye a stratégiáról:
A dán szövetség elismerését fejezi ki a kormánynak, amiért prioritásként kezelte a Dánia digitalizációjára vonatkozó átfogó, ambiciózus stratégia kidolgozását. Szükségünk van erre, mint társadalomra.
A kormány digitalizációra vonatkozó stratégiája az első valódi, digitalizáción alapuló társadalmi stratégia. A stratégia potenciálisan alapul szolgálhat egy új digitalizációt elősegítő mozgalomhoz Dániában, amely a polgárok, a vállalkozások és a közszféra javát szolgálja.
Olyan digitalizációs stratégiára van szükségünk, amely az előrehaladott digitalizációhoz kapcsolódó számos kulcsfontosságú kérdéssel foglalkozik, ugyanakkor lehetővé teszi Dánia számára, hogy jobban kihasználja a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Most mindenekelőtt cselekednünk kell és végre kell hajtanunk a stratégiát, mert a digitális fejlődés egyre nagyobb sebességgel és befolyással zajlik a társadalomban.
Ezért biztosítani kell, hogy a digitalizáció alapjai erősek, tartósak és stratégiailag megalapozottak legyenek, és és hogy a fókusz mindig azon legyen, hogy a digitalizációval a valódi értéket teremtsünk. A digitalizációs stratégiának számos olyan ésszerű eleme van, amely hozzájárulhat ehhez. A Dán IT Szövetség várakozással tekint a stratégia végrehajtásának nyomon követése – és nem utolsósorban az abban való közreműködés – elé.
A dán szövetség úgy véli, hogy az elkövetkező években különösen fontos lesz a digitális alapok megragadása, a polgárokra való nagyobb összpontosítás biztosítása, a bizalom és az átláthatóság megőrzése, valamint a dánok digitális készségeinek célzott megerősítése.
Rendelkeznünk kell az új digitális lehetőségek megragadásához szükséges elképzelésekkel, ambíciókkal és képességekkel. Az is alapvető fontosságú lesz, hogy a köz- és a magánszektorban erős kibervédelmi rendszerrel rendelkezzünk.
Itt volt az ideje, hogy átfogó digitális stratégiát alakítsunk ki Dániában. Most itt az ideje, hogy cselekedjünk.
Alapvető elvrások, amit a stratégiának teljesítenie kell
(a Dán IT Szövetség informatikai a közszférában bizottsága szerint)
1) Digitális alapok: a megfelelő induláshoz
Először is, a stratégiának meg kell határoznia a társadalom digitális alapjait. Ahogy az ipari társadalom támaszkodott olyan infrastruktúrák kiépítésére, mint a vasutak, kikötők, utak, villamosenergia- és vízellátás, szennyvíz stb., a digitális társadalom hosszú távú stratégiákat alkalmaz a biztonság és a sebezhetőség kezelésére és a társadalmi hatékonyság elérésére szolgáló digitális alapok kiépítésére és bővítésére.
A digitális alapok mind a magán-, mind az állami szektor számára előnyösek, és a társadalom egészét versenyképesebbé teszik. De van még egy perspektíva: Mivel az innováció jellegéből fakadóan decentralizált, a digitális alapoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy helyi szinten hatékonyabban és biztonságosabban digitalizálhassuk az önkormányzatokat és a vállalatokat, mivel központi digitális alapokra és szolgáltatásokra, többek között adatokra lehet támaszkodni.
2) A bizalom és az átláthatóság kulcsszavak
Másodszor a bizalom és az átláthatóság az új stratégia két kulcsszava. Dánia az egyik olyan társadalom a világon, ahol a legnagyobb az államba vetett bizalom. Ez egy nagyon nagy erő, és nem szabad veszélybe sodorni meghiúsult vagy torz digitalizációval. Bölcsen kell digitalizálnunk.
A NemID átalakítása MitID-re egy jó példa az emberk bizalmára. Amikor a lakosság több mint 20 százaléka nehezen érti meg és hajtja végre a váltást, akkor nem végeztük jól a dolgunkat. Amikor a Mit.dk megvalósítása megcsúszik költségesebb, mint eredetileg tervezték, és amikor végre használatba kerül, akkor néhány perc múlva le kell állítani, mert a polgárok programhibák miatt hozzáférhetnek a külföldi állampolgárok leveleihez, akkor a bizalom megszűnik.
A dán szövetség több mint egy évtizede támogatja, hogy a polgárokak törvényesen joguk legyen látni, hogy ki fért hozzá a róluk szóló adatokhoz. Ily módon létrejön az átláthatóság, és a polgárok ellenőrizhetik az államot. Úgy véljük továbbá, hogy természetesnek kell lennie, hogy a polgár követni tudja saját ügyét. A „Nézd meg a saját ügyedet” a 2016-os stratégiában szerepelt, de még messze nem kerül következetes végrehajtásra.
3) A fókuszban a polgárok
„A polgárok az első helyen” volt az Igazgatási Bizottság 2017-ben közzétette jelentésének a címe. Nos, ki mást, kérdezhetnél? A politikust, a köztisztviselőt, a szakszervezetet? A változó stratégiák hasonló szlogenekkel rendelkeztek anélkül, hogy komolyan vennék a következményeket. Harmadszor, egy új stratégiának először a polgárok elvét kell rögzítenie. A közszférának következetesen belülről kell gondolkodnia, és nem fordítva, amikor digitalizáln szeretne. Annak kell lennie a vezető elvnek, hogy milyen értéket teremt a polgár vagy a vállalat számára.
4) Gondos informatikai korszerűsítés
A közszférának komoly terhekkel kell szembenéznie a korszerűsítésre szoruló régebbi informatikai rendszerek formájában. A dán szövetség „gondos modernizációt” szorgalmaz. A digitális gazdaságra való felkészültséggel foglalkozó titkárság erőfeszítéseinek értékelése azt mutatja, hogy négy év alatt szinte kizárólag új jogszabályokkal foglalkoztak.
Ha régebbi informatikai megoldásokat szeretnénk megújítani, akkor olyan jogalappal kell szembenéznünk, amelyet nem értékeltek át és nem gondoltak át egy modern digitális kontextusban. Ezért a régebbi rendszerek korszerűsítését a folyamat megfelelőségének alapvető értékelésével kell kezdeni, illetve annak vizsgálatával , hogy a jogszabályok rugalmasabbá és egyszerűbbé tehetők-e az új informatikai megoldások beszerzése előtt. Ellenkező esetben a pénzt olyan új informatikai rendszerekre pazarolják, amelyek nem megfelelő jogszabályokat alkalmaznak, és így nem nyújtják azt az értéket, amit tudnának.
Észrevételek a digitalizációs stratégia egyes pontjaival kapcsolatban
(a Dán IT Szövetség digitális kompetenciákkal foglalkozó bizottsága szerint)
Örömteli, hogy a kormány digitalizációs stratégiája a digitális kompetenciákra összpontosít. A gyermekektől és fiataloktól a felsőoktatáson keresztül a kutatási beruházásokig.
Dán Szövetség úgy véli, hogy egy olyan digitalizált társadalomban, mint a dán, a jó élet előfeltétele a digitális kompetenciák megléte. Felhasználói kompetenciákról beszélünk, amelyek azok az alapvető kompetenciák, amelyeket mindenkinek el kell sajátítaia ahhoz, hogy sikeres legyen a társadalomban és a munkahelyen, és – nem utolsósorban – képes legyen használni a sok nyilvános digitális szolgáltatást.
Olyan kreatív készségekről beszélünk, amelyek révén digitális eszközök és média segítségével képesek dolgozni és kommunikálni. Reflexív kompetenciákról is beszélünk, amelyek előfeltételei annak, hogy kritikusan konstruktívak legyünk a digitális fejlődéssel kapcsolatban, és hogy mit jelent a digitális eszköz a világban való létezésünk szempontjából.
A stratégia szerint:
58-as kezdeményezés: Technológia az alapfokú és a középfokú oktatás első osztályaiban
Egy digitalizált társadalomban a diákoknak képesnek kell lenniük arra, hogy kritikusan és konstruktívan kezeljék a digitális technológiákat és fel kell készülniük arra, hogy képesek legyenek bekapcsolódni a digitális társadalomba. A gyakorlatiasabb iskolarendszer részeként a technológiai feltételek biztosítottak a alapfokú és a középfokú iskolák első osztályaiban, amely támogathatja az alap- és alsó középfokú oktatásban a készségek fejelsztését, a tanárok kompetenciafejlesztését és egyéb végrehajtási erőfeszítéseket.
59-es kezdeményezés. Az általános iskolai tanárok technológiai készségeinek fejlesztése
Az áltlaános iskolai tanárok technológiai jártassága kulsfontosságú a diákok digitális viágra való felkészítése teintetében. Konkrétan, forrásokat különítenek el a tanárok készségeinek továbbfejlesztésére, a kapacitásépítésre.
Dán IT Szövetség szerint:
Ha az elmúlt három évben az általános és alsó középfokú iskolákban szerzett tapasztalatokból tanulni szeretnénk, akkor elengedhetetlen, hogy továbbra is beszéljünk és rangsoroljuk a következőket:
- A technológiai megértést úgy kell tekinteni és fejleszteni, mint önálló készséget és mint tényleges szakmát.
- A technológiai jártasságnak más tantárgyakkal összhangban a tanárképzés egyik fő témájának kell lennie, és elegendő forrást kell elkülöníteni a tanárok szakmai imereteinek fejlesztéséhez.
- Az informatikát kötelezővé kell tenni a középfokú oktatásban.
- Ugyanakkor hangsúlyt kell fektetni a technológia megértésére, amely segíthet más tudományterületeken is.
- Nem lehet közvetlenül a stratégiából megtudni, hogy milyen forrásokat különítenek el, és konkrétan hogyan tervezik végrehajtani a kezdeményezéseket. A dán szövetség örömmel részt vesz a jövőben a kezdeményezések konkrét végrehajtásáról szóló további megbeszéléseken.
A technológiai megértése fontos prioritás, mivel ezáltal felhasználói, alkotó és a reflektív kompetenciákat is lehet szerezni. Ez csak akkor érhető el, ha elegendő forrást különítenek el erre a stratégiailag fontos és hosszú távú kezdeményezésnek a támogatására.
A stratégia szerint:
60-as kezdeményezés: Digitális lökés a felsőoktatásban
A diplomások és a munkaerő digitális ismereteinek és készségeinek megerősítése érdekében forrásokat különítenek el a felsőoktatás digitális fellendítésére. Az erőfeszítések kiterjedhetnek mind a hagyományos felsőoktatásra, mind a továbbképzésre, ahol az erőfeszítések például a szakképzett munkavállalókra és bizonyos iparágakra/szakmai területekre irányulhatnak. A kezdeményezés konkrétan az oktatók kompetenciafejlesztésével foglalkozik.
Dán IT Szövetség szerint:
- Örömmel fogadtuk, hogy a felsőoktatásban dolgozó tanárok kompetenciafejlesztésére is összpontosít a stratégia.
- Tudatában kell lennünk annak, hogy nem oldjuk meg a munkaerő-kínálatot azáltal, hogy a felsőokttaásban dolgozó tanárokat képezzük. Speciális készségekre van szükség – ezeket csak a „mély” technológiai tudományágakra fókuszáló oktatási helyek számának növelésével lehet elérni, amely cél sajnálatos módon hiányzik a stratégiából. Bizarrnak tűnik, hogy a kormány éppen most szüntette meg és helyezte át ezeket az oktatásokat.
- A kezdeményezések kidolgozása során figyelembe kellene venni azokat a jó példákat, amelyek már léteznek.
- Fontos, hogy a kutatási komponens a mély technológiára összpontosítson, mivel ez az, ahol előmozdítjuk a ritka és keresett szakismereteket.
Fontos, hogy milyen konkrét lépések születnek. Nincsenek könnyű megoldások. A kihívás az, hogymindezt hogyan adaptálják a kreditrendszerbe. Ehhez innovatív megközelítésre van szükség.
Cikk Information
Digitális készségszint
Középszintű
Emelt szintű
Digitális szakértő