A DSJC Dánia meghívta Klaus Kvorning Hansent, a DSJC irányítóbizottságának elnökét egy beszélgetésre hosszú technológiai szolgálatáról, valamint egy párbeszédre a technológiai fejlődés vízióiról és a DSJC Dániában való első alkalomról. Ennek keretében személyes történeteket ismerhetünk meg arról, hogyan válik az informatika, a digitalizáció stb., valamint a filozófia egymás előfeltételévé.
A DSJC Dánia meghívta Klaus Kvorning Hansent, a DSJC irányítóbizottságának elnökét egy beszélgetésre hosszú technológiai szolgálatáról, valamint egy párbeszédre a technológiai fejlődés vízióiról és a DSJC Dániában való első alkalomról. Ennek keretében személyes történeteket ismerhetünk meg arról, hogyan válik az informatika, a digitalizáció stb., valamint a filozófia egymás előfeltételévé.
A filozófia, mint az élet- és karrierváltás alapja
A filozófia oktatása, mint ugródeszka a technológia világába…
Klaus Kvorning Hansen visszatekint a filozófiából a technológia világába vezető útjára, és ezt a váltást azóta is tartó karriere kezdetének tekinti. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy képesek legyünk látni a kapcsolatot, a logikát és a következetességet az emberek gondolkodásában és cselekedeteiben.
„Visszagondolva, a filozófia iránti érdeklődésem valószínűleg a legmélyebb vágyam a dolgok következetessége iránt. Ez vonatkozik az érvényes érvelés vagy következtetés gondolatára is. Mindig is látni akartam az emberek gondolkodásának, kifejezésének és cselekedeteinek összefüggéseit, logikáját és következetességét.”
Miután befejezte a mesterképzést, és kutatási ösztöndíjban részesült, meglátta a filozófia területén való elhelyezkedés kihívásait. Már autodidakta módon használta az akkori személyi számítógépeket, és megragadta a lehetőséget, hogy egy kis koppenhágai szoftvercéghez kerüljön, amivel elindult a karriere.
„Miután elvégeztem a mesterképzést, és kutatási ösztöndíjat szereztem, láttam, milyen nehéz lesz a filozófia területén munkát találni. Tipikus autodidakta voltam a személyi számítógépek terén, és amikor jött egy lakás, átmentem egy kis szoftvercéghez Koppenhágába. Ez volt a kezdete annak a karriernek, amit azóta is folytatok”.
Filozófiai alapok az életben és a menedzsmentben
A filozófia oktatásának alkalmazása az életben és a menedzsmentben
Klaus az általános egyetemi oktatásról mint erős alapról gondolkodik, különösen vezetői szerepében. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ember képes legyen nagy mennyiségű információt megszerezni és kinyerni annak a lényegét – olyan komeptencia, amely kiemelkedően értékes volt vezetői feladataiban. A fő filozófiai területe, a nyelvfilozófia, kialakította a véleményformáláshoz és a kommunikációhoz való hozzáállását.
„Az egyetemi oktatás általában jó alapot jelent. Számomra értékes volt, hogy nagy mennyiségű információt és tudást szerezhettem meg és ki tudtam ragadni a lényeget belőle. Ezt különösen akkor tudtam hasznosítani, amikor vezető lettem, és nagy mennyiségű gyógyszerrel, változatos helyzetekkel és sokféle ügyféllel kellett megismerkednem.”
A filozófia hatására egy példa az, hogy a digitalizáció fogalmával elkezdtünk rámutatni valamire, ami tágabb az informatikánál. Ez azt jelzi, hogy az informatika több mint technológia és hogy egy szélesebb közönséghez szól.
„Egészen pontosan a nyelvfilozófia, amely a fő filozófiai területem volt, szintén követett engem. Számomra fontos felismerés, hogy a rendszeres cselekvésekkel értelmes kijelentéseket és cselekvéseket hozunk létre. Ez az előfeltétele annak, hogy az adott kontextusban megértsük egymást, és eljussunk oda, hogy például mi az, aminek van értelme, és mi az, aminek nincs.”
Filozófiai gondolkodás a digitalizáció korában
A filozófia mint értékes hozzájárulás az információs technológiához
Hansen szerint a filozófia kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan használjuk fel a technológiát. Kifejti, hogy a filozófiai reflexiónak az a lényege, hogy mérlegeljük, milyen emberi képből dolgozunk, különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.
„A filozófia az informatikához is sokat tud hozzájárulni. A filozófiai reflexió többek között arról szól, hogyan hasznosíthatjuk a technológiát? Mit jelent például egy emberi kép, amelyből jelenleg dolgozunk? […] Sokat elárul arról, hogyan érzékeljük magunkat és hogy mennyire korlátozott ez az észlelés.”
Hansen kiemeli a reflektív készségek fontosságát a digitális technológiák használatában és hangsúlyozza a kritikus gondolkodás szükségességét, különösen a mesterséges intelligencia és a gyermekek digitális fogyasztása kapcsán.
„Amikor általánosságban a reflektív kompetenciákról beszélek, ez az a képesség, amellyel mindannyian rendelkezünk, mint emberek, és ezt a digitális jelenségre is alkalmazni kell. A filozófia egy jól fegyelmezett reflektív cselekvés, amely a dolgokról való gondolkodásra és a dolgok kritikus vizsgálatára vonatkozik anélkül, hogy határozott és kész válaszokat adna.”
Reflektív kompetenciák a digitális korban
A reflektív kompetenciák jelentősége a digitális technológiákban
Hansen amellett érvel, hogy a digitális technológiákkal kapcsolatban fontos a reflektív készségek használata, és ösztönzi a kritikus gondolkodást, különös tekintettel a gyermekek digitális fogyasztására. Hangsúlyozza, hogy a világ reflektív megközelítése gyakran elhanyagolt a digitális fejlődés során, és arra hív fel, hogy a jól digitalizált társadalomban a tájékozott polgárok megteremtése érdekében ezt a szemléletet is alkalmazzuk.
„Mindnyájunknak megvan ez a reflektív megközelítése a világhoz bizonyos mértékig, de úgy gondolom, hogy elhanyagoltuk azt, hogy ezt a teljes digitális szférával, a technológia használatának módjával kapcsolatban érvényre juttassuk.”
A reflektív készségek megkövetelik a technológia használatának ismeretét. Hansen hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell azzal, hogyan használjuk ki a digitális technológia előnyeit, és megemlíti a felhasználói és alkotói készségek kialakításának és fenntartásának szükségességét.
„A reflektív kompetenciák megkövetelik a technológia használatának ismeretét. […] Ugyanez vonatkozik arra, amit alkotói kompetenciáknak nevezünk. Amikor képeket töltessz fel az internetre, weboldalt készítessz vagy új digitális megoldásokat fejlesztessz a munkádban, akkor a digitális alkotói kompetenciákat veszed igénybe, amelyeket szintén fejleszteni és fenntartani kell”.
Hansen szerint a kompetenciák három típusa, a reflektív, a felhasználói és az alkotói kompetenciák nem elkülönülnek egymástól, hanem ezek kombinációja tesz bennünket a digitális társadalom tájékozott polgáraivá.
„A háromféle kompetencia nem különül el egymástól, hanem azok kombinációja az, ami tudatosítja bennünk a digitális technológiákat és a jól digitalizált társadalmat, amelyben élünk”.
Víziók a DSJC Dánia számára és fontos eredmények
Hansen megosztja a DSJC dán koalíciójának vezetésére vonatkozó okait és kiemeli, hogy a digitális készségek iránti hosszú távú érdeklődés az egyik fő indok. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden állampolgár digitális kompetenciáit értékteremtő, etikus, demokratikus és emberi felelősséget szem előtt tartó módon kell erősíteni.
„Ennek fő oka a digitális kompetenciák iránti régóta fennálló érdeklődésem. A Dansk IT elnöke voltam, később pedig segítettem létrehozni a DANSK IT Digitális Kompetencia Bizottságát, ahol én lettem az elnök.”
Hansen úgy látja Dánia erősségeit, mint egy nemzetet a történelmi oktatási hagyományokban és az aktív és felvilágosult polgárok iránti vágyban. Rámutat azonban a digitalizációval kapcsolatos döntéshozatalba vetett bizalom hiányára. Úgy véli, hogy a polgárokat jobban be kell vonni és meg kell hallgatni a döntéshozatali folyamatokban.
„Dániának, mint nemzetnek, fantasztikus adottságai vannak. Történelmi hagyományunk van az emberek oktatására, és szervezeti módszereink révén be kell vonnunk a tájékozott lakosságot a döntéshozatalba.”
Hansen a DSJC Dánia munkájának három fő eredményét sorolja fel, köztük a tagok és érdekeltek összegyűjtését, az EU felé való láthatóságot és az öt fókuszterület megfogalmazását. Hangsúlyozza ezen eredmények fontosságát a digitalizáció használatának és integrációjának javítása szempontjából Dániában.
- „Sikerült összehozni a tagok és az érdekeltek nagyon széles körét, akik különböző megközelítésekkel és kapacitásokkal rendelkeznek a területen, ami nagyon pozitív.”
- „Sikerült láthatóvá tennünk magunkat az EU számára. Ez külső kapcsolatokat is biztosított számunkra Európában. Kulturáltak vagyunk, és kapcsolatokat építettünk ki néhány más koalícióval. Ez inspirációt ad az egyes országokban és az országok között történő cselekvéshez.”
- „Mi [a DSJC Dánia szerkesztőbizottsága] 5 fókuszterületet fogalmaztunk meg a dán koalíció számára, ami szerintem nagyon jól sikerült. Az 5 terület kezelésével Dániának meglesznek az előfeltételei a digitalizáció sokkal jobb felhasználásához és integrálásához.”
Hansen a dán és skandináv megközelítésről folytatott európai vitáról is elmélkedik. Kiemeli Dánia történelmi hagyományait az oktatás területén.
Cikk Information
Digitális technológia/szakosodás
Digitális készségszint
Középszintű