Szlovénia már régóta fektet be a digitális készségek, a technológia és az innováció fejlesztését elősegítő állami politikákba. Az IKT-szakértőkre mégis nagy szükség van, ezért az ország sokoldalú megközelítést alkalmaz a nemek sokszínűségének előmozdítására az IKT-munkaerőn belül.
A digitalizáció jelentős előrelépést jelent, és egyre nagyobb mértékben érinti a társadalom valamennyi szegmensét. Nyomon követhetjük a hatásait az ipar 4.0-ban, a gyártásban, az egészségügyben, az okosotthonokban és a digitális társadalomba való bekapcsolódás terén. Még a közigazgatással való kapcsolattartás módja is változik, egyre több szolgáltatás válik digitálissá. Azt is megállapíthatjuk, hogy jelentősen megnövekedett az igény az IKT-szakemberek iránt, akik digitális technológiákat és megoldásokat fejlesztenek ki a saját területükön, valamint minden más olyan ágazatban, amely ezeket a technológiákat a produktivitás növelése és a versenyelőny fenntartása érdekében alkalmazza.
A digitális transzformáció Szlovénia egyik prioritása. Az ország régóta fektet be olyan közpolitikákba, amelyek hangsúlyozzák a technológia és a digitális jártasság fontosságát a társadalom számára. Az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásához jobb digitális készségekkel rendelkező munkavállalókra van szükség, akik át- és továbbképzés révén folyamatosan fejlődhetnek. A digitális készségek fejlesztése elengedhetetlen a digitálissá vált társadalomban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához. Az alapvető digitális készségek és képzések azonosítása segítené a digitális munkaerőt abban, hogy a munkaköri profilok és leírások változó igényeire összpontosítson.
Sakkjátszma: a digitális szakértők helyzete Szlovéniában
És valóban, Szlovéniában egyre nagyobb a szakképzett IKT-szakemberek hiánya. Az Eurostat az országot az uniós átlag alá sorolja, és a 4 leghátrányosabb helyzetben lévő ország egyikének azonosítja az IKT-szakemberek toborzása terén. 2021-ben a digitális szakértők Szlovéniában a teljes munkaerő mindössze 4,8%-át tették ki. Ha az ország meg akar felelni a digitalizáció által támasztott igényeknek, ennek az aránynak 10%-ra (azaz 85 000 főre) kellene emelkednie. A munkaerő-felvételnek is növekednie kell: Szlovéniának évente 5000 új alkalmazottra lenne szüksége az IKT területén. Jelenleg ez a szám 2000 fő. Ugyanez vonatkozik a beruházásokra is. Egy átlagos szlovéniai vállalat éves bevételének csupán 2-4%-át fordítja digitális fejlesztésre, a szükséges 6-8% helyett.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy Szlovéniában egyre nagyobb szükség van az IKT-szakemberekre. A digitalizáció hatása további változásokat fog megkövetelni a munkaerőpiacon. Tanúi vagyunk annak, hogy a hagyományos munkakörökből új digitalizált szakmák és a digitalizáció új ismeretein alapuló új üzleti modellek kerülnek előtérbe. A digitális ikrek, az intelligens gyártás, az adatelemzés, a mesterséges intelligencia stb. szakértői az élvonalban járnak, és a digitalizáció hatásai a köz- és a magánszférára egyaránt hatással lesznek.
Szlovénia a digitális évtized felé vezető úton
A probléma kezeléséhez jól átgondolt, célzott intézkedésekre és világos célkitűzésekre van szükség. Kulcsfontosságú az úgynevezett „agyelszívás” megállítása, amelynek során a szlovén IKT-szakértők elhagyják az országot, hogy külföldön kapjanak jobban fizető állást. A digitális tehetségek külföldről történő bevonzása segíthet növelni a hazai területen dolgozó informatikai szakemberek számát.
Szlovéniának átgondolt és célzott intézkedésekkel kell kezelnie az IKT-szakemberek hiányának problémáját. A probléma kezelésének több módja is van. Az első az úgynevezett „agyelszívás” megállítása. Az általános és középiskolák új tantervének meg kell ismertetnie a fiatalokkal a jövő digitális eszközeit és tanulását. A gyerekeknek programozási és robotikai leckéket kell kapniuk a számítástechnika és az informatika új tantárgyain keresztül. Annak érdekében, hogy több diákot vonzzanak az IKT területére, korszerű és modern egyetemi digitális programokra egyaránt szükség van. Az egyetemeknek növelniük kell a műszaki karokra való beiratkozást. A beiratkozási arány növeléséhez azonban figyelembe kell venni az oktatási intézmények pénzügyi, szakmai és térbeli kapacitásait.
Nők az IKT-szektorban: A puzzle egyik kulcsfontosságú darabja
A szlovéniai IKT-szakemberek hiányának kezelése során gyakran nem esik szó olyan kihívásokról, amelyekkel a nők ezen a területen szembesülnek. Az rideg valóság az, hogy 2021-ben Szlovéniában az IKT-szakembereknek csupán 17%-a volt nő, ami rávilágít a nemek közötti jelentős egyenlőtlenségre. Ez az alulreprezentáltság nemcsak megfosztja az iparágat a különböző perspektíváktól, hanem állandósítja a nemek közötti szakadékot is a lehetőségek és az innováció terén. A női IKT-szakemberek fontosságának elismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy több nőt ösztönözzünk és bátorítsunk arra, hogy technológiai karriert folytassanak.
A női IKT-szakemberek arányának növelése érdekében sokoldalú megközelítésre van szükség. A kezdeményezéseknek az alulról jövő szintről kell kiindulniuk, a lányok STEM-oktatásának előmozdításával és az IKT-szektor izgalmas kilátásaival kapcsolatos figyelemfelkeltéssel. A mentorprogramok mind az oktatási intézményekben, mind pedig a szakmai környezetben felbecsülhetetlen értékű útmutatást és támogatást nyújthatnak a hagyományosan férfiak által uralt területen eligazodó nők számára. Az IKT területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó női példaképek hálózatának létrehozása segíthet a sztereotípiák lebontásában és az iparágon belül rendelkezésre álló különböző utak bemutatásában.
Ezen túlmenően alapvető fontosságú egy olyan befogadó munkahelyi kultúra kialakítása, amely aktívan támogatja a nőket az IKT-szektorban. A vállalatok olyan politikákat vezethetnek be, amelyek elősegítik a munka és a magánélet egyensúlyát, egyenlő esélyeket biztosítanak a karrierépítéshez és aktívan foglalkoznak a nem tudatos előítéletekkel. A női IKT-szakemberek eredményeinek médiakampányok és iparági rendezvények révén történő elismerése és ünneplése hozzájárulhat a megítélés megváltoztatásához és ahhoz, hogy több nőt vonzzanak a területre.
Ezzel párhuzamosan az IKT ágazatban tapasztalható szélesebb körű készséghiány kezeléséhez az át- és továbbképzési kezdeményezésekre kell összpontosítani. Célzott képzési programok biztosítása a jelenlegi alkalmazottak számára, nemtől függetlenül, garantálja, hogy a munkaerő képes legyen alkalmazkodni a technológiai fejlődéshez. Az oktatási erőforrásokba és a szakmai fejlődési lehetőségekbe való beruházás nemcsak az egyéneknek kedvez, hanem hozzájárul a rugalmasabb és versenyképesebb digitális munkaerő megteremtéséhez Szlovéniában. Végső soron az IKT-szektorban való egyenlő képviselet elérése nemcsak a sokszínűség és a befogadás kérdése, hanem az innováció előmozdításának és az ország digitális átalakulásának stratégiai szükségszerűsége is.
Cikk Information
Digitális készségszint
Középszintű
Emelt szintű
Digitális szakértő