Az ADD projekt áttekintést nyújt a dánok digitális készségeiről, kompetenciáiról és az úgynevezett „készségekről”. Egy olyan időszakban, amikor a digitális önkiszolgálás és mások egyre igényesebbé válnak, fontos tudni, hogy szerintünk mennyire vagyunk képesek erre.

Az ADD rövidítése ebből a három szóból ered: algoritmusok, adatok és demokrácia. Mindezen koncepciók gyors ütemű fejlődésén belül az ADD a szociotechnikai dinamika közepén nyugszik, az adatok algoritmikus szervezésének átrendezésére és ezáltal a digitális demokrácia megerősítésére törekszik.

Digitális készségek a digitális társadalomban: mi változott Dániában?

Társadalmunk digitalizációja tovább növekszik, és olyan új technológiák jelennek meg, amelyek megkövetelik az egyének készségeit és képességeit. Az alapvető digitális eszközök és online platformok használata és elsajátítása már nem elég. Meg kell értenünk a digitalizáció társadalmunkra, társadalmi kapcsolatainkra és demokráciánkra gyakorolt ​​hatását is, miközben az új technológiák és digitális lehetőségek továbbra is áradnak bennünk. Ez az oka annak, hogy ebben a felmérésben a digitális kompetenciák tág és cselekvésorientált definícióját használjuk.

Az elemzés digitálisan jelenik meg az ADD projektben, ahol a grafikonokra és diagramokra kattintva további információkat kaphatsz. A mostani bejegyzés szolgáljon étvágygerjesztőként – folytasd itt.

A digitális kompetencia három dimenziója

Ebben a felmérésben a digitális kompetenciák alatt azt értjük, mint az állampolgárok olyan szintű rálátása és tapasztalata a digitális technológiákba, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy a technológiát mindennapi életükben használják, kritikusan kezeljék a technológiát mindennapi életükben és a társadalom szintjén, valamint elérhetővé kell tenni az új technológiákat és naprakészen kell lenniük.

A digitális kompetenciák három dimenzióját azonosítottuk: felhasználói, elemző és felfedező készségeket. A három dimenzió a válaszadók technikai és gyakorlati készségeikre, elemzői ismereteikre és fejlesztési kíváncsiságaira vonatkozó kérdésekre adott válaszainak összegzésével alakult ki. Az összesített válaszértékek alapján létrehoztunk egy indexet, amely a magas szintű készségektől a kompetenciák hiányáig terjed. A további elemzés során a magas, közepes és alacsony szintű digitális kompetencia kategóriáit használjuk, három dimenzióra bontva:

Használati készségek: Meghatározza az egyén saját értékelését arról, hogy képes-e használni a technológiákat és az elektronikus eszközöket a mindennapi életben. Foglalkozik többek között a közös számítógépes problémák megoldásának képességével, hogy digitálisan kommunikáljon a hatóságokkal, a barátokkal és a családdal digitális platformokon keresztül.

Analitikai készségek: Magában foglalja az egyén saját értékelését arról, hogy képes-e a technológiák önmagára, a mindennapi életre és a társadalomra gyakorolt hatását szélesebb körben figyelembe venni, beleértve azt is, hogy a digitális technológiák hogyan befolyásolják demokráciánkat, közösségeinket és társadalmi kapcsolatainkat. Ez aztán visszatükrözi a

Felfedezési készségeket is, ami: kifejezi az egyén értékelését az új technológiák iránti érdeklődéséről és a működésükkel kapcsolatos kíváncsiságról. Ennek a kompetenciának az a lényege, hogy az egyén naprakész maradjon a digitális terület új trendjeiről és fejleményeiről, és új technológiákat teszteljen.

Az ADD projekt módszertanáról itt olvashatsz bővebben.

A dánok a legerősebbek a digitális használati és elemzési készségek terén, de le vannak maradva a felfedezési készségek terén

Dániaa világ egyik leginkább digitalizált országa. Ez tükröződik a dánok digitális kompetenciáiban, ahol maguk a túlnyomó többség (76%) úgy ítéli meg, hogy magas digitális felhasználói kompetenciákkal rendelkeznek. Nem tapasztalnak kihívásokat az online banki szolgáltatások használata során, a beállítások módosításában a telefonon vagy a barátokkal való csevegés lefolytatásában a Messengerben, és általában zökkenőmentesen tájkozódnak az interneten.

A dánok szintén nagyra értékelik digitális elemzési készségeiket – valójában magasabbra, mint a használati készségeik. A dánok 81%-a gondolja úgy, hogy jól megérti, hogy az internet és a közösségi média milyen befolyással lehet önmagukra, mentális egészségükre és a körülöttük lévő társadalomra nézve. A dánok körülbelül egynegyede (24%) azonban kihívásokkal szembesül digitális mindennapi életében, és egyötöde (19%) csak korlátozottan érti, hogy a digitalizáció hogyan befolyásolja az életüket és a társadalom egészét.

A dánok nem olyan erősek az új trendek és technológiák naprakészen tartása terén, és sokan nem tesztelik az új digitális megoldásokat, amikor megjelennek. Öt dánból négy (80%) rendelkezik alacsony vagy közepes felderítés készségekkel, ami azt jelzi, hogy az átlagos dánok nincsenek azon első felhasználók között, akik a digitális innovációkat fogadják el.

2021 óta nem történt jelentős fejlődés a polgárok digitális felhasználói készségeiben, amikor is a népesedési felmérés a dánok digitális kompetenciáit is felmérte. A digitális kompetenciák másik két dimenzióját nem lehet összehasonlítani, mivel a mögöttes kérdések a 2023. évi felmérésben megváltoztak.

Nők a fedélzeten.

A tanulmány azt mutatja, hogy a nemek közötti szakadék áll fenn, ahol a férfiak gyakrabban „előznek” a társadalom digitális fejlődésében, mert jobban érdekli őket az, hogy a technológiákat és a digitális szolgáltatásokat hogyan lehet előnyükre felhasználni, és a nők gyakrabban küzdenek a „mindennapi technológia” használatával és kezelésével. A férfiak magasabb önértékelésű digitális készségekkel rendelkeznek, mint a nők. A nők 30 százaléka alacsony vagy közepes digitális felhasználói készségekkel rendelkezik, 70 százalékuk pedig magas. Ezzel szemben a férfiak 83%-a rendelkezik magas felhasználói készségekkel és 28% -kal magas digitális felfedezési készségekkel.

Digitális generációs szakadék.

Az 50 éven aluli és az 50 év feletti dánok között különbség van, ami a digitális generációs szakadékról tanúskodik. Az 50 év alatti dánok több digitális készségre tettek szert, amelyek megkönnyítik mindennapi életüket, míg az 50 év felettieknek nem feltétlenül volt ugyanilyen lehetőségük ezen készségek fejlesztésére.

A 18–29 évesek közül 32%-uk rendelkezik magas digitális felfedezési készségekkel. Ők teszik ki a dánok 29%-át, akik magas szintű felfedezési készségekkel rendelkeznek, és ők azok a korcsoport, amelyik a legnaprakészebbek a digitális fejlesztések terén. Másrészt különösen az 50 évesnél idősebb dánok nem követik a digitális trendeket. Az 50–59 évesek 37 százaléka alacsony digitális felfedezési készségekkel rendelkezik. Ugyanez vonatkozik a 60–69 évesek 39 százalékára.

A korkülönbségek abban is megnyilvánulnak, hogy a dánok képesek zökkenőmentesen teljesíteni az interneten, ahol több, alacsony felhasználói készségekkel rendelkező dán 50 év feletti.

Különösen a magas szintű digitális készségekkel rendelkező tanulók aránya magasabb (86 % magas felhasználói készségekkel és 31 % magas felfedezési készségekkel). A nyugdíjasok és a korengedményes nyugdíjasok az alacsony digitális felhasználói készségekkel rendelkező dánok közel fele (46%), míg a dánok 39%-a alacsony felfedezési készségekkel rendelkezik. Fontos kiemelni, hogy az adatlap nem reprezentálja a foglalkoztatás megoszlását, ezért előfordulhat, hogy bizonyos foglalkoztatási csoportok túl- vagy alulreprezentáltak.

Digitális kitettség

Digitalizált társadalomban élünk, sokak javára, akik könnyebben és kényelmesen élik meg a mindennapi életet. A digitális technológiák minden dán számára nélkülözhetetlen életkörülménnyé vált.

Ez azonban digitális egyenlőtlenségeket teremthet, mivel egyes polgárok több akadállyal szembesülnek, mint lehetőséggel, vagy aktívan lemondanak a lehető legtöbb digitális megoldásról.

Ezt nevezzük digitális sebezhetőségnek/kitettségnek, amivel a felmérés ezen része a mélyére ás a témában.

Ez a felmérés kétféleképpen határozza meg a digitális sebezhetőséget: Vagy mentesül az állami hatóságoktól érkező digitális levelek kézbesítése alól, vagy a digitális szürke zónába kerül.

Ez a szürke terület azokból a dánokból áll, akik gyakran vagy nagyon gyakran nehézségekbe ütköznek a digitális nyilvános találkozókon. A Dán Digitalizációs Ügynökség ugyanezt a különbséget teszi, ahol a digitálisan felszabadult állampolgárok szintén mentesülnek a digitális levelezés alól a közszférából, és a szürke zónába azok a polgárok tartoznak, akiknek nehézséget okoz a digitális világ többségével egyenrangú elköteleződés.

A digitálisan kiszolgáltatott személyek nem feltétlenül rendelkeznek alacsony digitális kompetenciákkal

Nem minden digitálisan kiszolgáltatott dán tapasztalja azt, hogy alacsony digitális kompetenciákkal rendelkezik. Ez különösen fontos a digitális elemzési készségek esetében, ahol a digitálisan kitett dánok több mint fele (55%) úgy becsüli meg, hogy magas szintű készségekkel rendelkezik – vagyis jól ismeri azt, hogy a digitális technológiák hogyan befolyásolhatják a társadalom különböző aspektusait mind pozitívan, mind negatívan.

Kisebb arányban vannak digitálisan kitett dánok is, akik úgy becsülik, hogy magas szintű használati és felfedezési készségekkel rendelkeznek (29%, illetve 10%).

Ez hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül van egyenlőségjel digitálisan veszélyeztetettség és az alacsony digitális kompetenciák között. Legalábbis nem, ha meghallgatjuk a polgárok saját tapasztalatait a digitális társadalommal való találkozásukról.

Nehézségeket tapasztalhatunk meg a közszférával való digitális érintkezések során, és ugyanakkor érezhetjük úgy, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy demokráciánk, társadalmi kapcsolataink és társadalmunk egésze miképp állnak összhangban egymással. Felvetődhet az a kérdés is, hogyan értelmezendő a digitális csen és vajon a tanulmány meghatározása mennyire leegyszerűsített.

Kik a digitálisan veszélyeztetettek/kiszolgáltatottak?

A digitálisan kiszolgáltatottakat különösen a nők túlsúlya jellemzi, akik közel 60 százalékot képviselnek. A digitálisan kiszolgáltatottak több mint fele (52%) 70 év feletti, ami a csoport foglalkoztatottságában is tükröződik, ahol 67%-uk nyugdíjba készül vagy korengedményes nyugdíjba vonul. A digitálisan veszélyeztetettek kisebb hányada, akik 30 év alatti fiatalok (11%) vagy diákok (5%), ami hangsúlyozza, hogy nem csak az idősebb generációk vannak kiszolgáltatva digitálisan, még akkor is, ha ők teszik ki a legnagyobb részt.

Cikk Information

Digitális technológia/szakosodás
Mesterséges intelligencia
Gépi tanulás
Digitális készségszint
Középszintű
Digitális szakértő
Emelt szintű
Alapszintű
Földrajzi terület - Ország
Dánia
Kezdeményezés típusa
Nemzeti kezdeményezés

Leave A Reply