A szerzői jog kérdése lerágott csontnak tűnhet, azonban naponta rengetegen esnek bele abba a hibába, hogy bizonyos anyagokat (legyen szó akár fotókról, akár videókról) illegálisan használnak fel saját weboldalukon, vagy egyénileg szerkesztett tartalmaikban. Pedig a szellemi tulajdon védelme a polgári jog alapját képezi.
„Ami fent van az interneten, azt mindenki ingyen felhasználhatja.”
Ez a mondat sokszor el szokott hangzani, pedig egyáltalán nem igaz, pláne abban az esetben, ha a talált anyagokat üzleti, kereskedelmi célokra szeretnénk felhasználni.
Az online tartalmakra ugyanis ugyanúgy vonatkoznak a szerzői joggal kapcsolatos szabályok, mint a fizikai formában létező tartalmakra. Példaként a Google képkeresője is komolyan veszi és figyelmezteti a felhasználókat, hogy a segítségével talált fotók szerzői jogi védelem alatt állhatnak.
Tévhit, hogy a szerzői jogok kizárólag az illetékes hatóságoknál bejegyzett szellemi terméket, valamint a fizikai formában létező alkotásokat védik. De akkor milyen szabályok vonatkoznak a neten fellelhető tartalmakra, és milyen formában, milyen feltételek mellett használhatunk saját anyagunkban például egy harmadik féltől származó videó felvételt?
Mit jelent pontosan a szerzői jog?
Bármi, amit megalkotunk, legyen az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás, automatikusan szerzői jogi védelem alá esik. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség arra, hogy adott anyagot bármilyen nyilvántartásba vegyük, a szerzői jog minden esetben automatikusan megilleti a mű alkotóját, azaz minket.
Ez alól nem jelentenek kivételt az interneten publikált anyagok sem. Ha például gyermekünk készít egy fotót, vagy egy videót a telefonjával, az már egyéni alkotásnak minősül, ami azt jelenti, hogy a szerzői jogvédelem alatt áll, a szerzői jog pedig őt illeti meg. Egészen pontosan 18 éves koráig a szülők rendelkeznek felette. Ha pedig bárki más illetéktelenül felhasználja ezt az anyagot, vagy annak egy részletét, az szerzői jogsértést követ el.
A jogi védelem feltétele, hogy az alkotás egyéni és eredeti jellegű alkotás legyen. De mit is jelent egész pontosan ez a két fogalom?
- Az egyéni jelleg abban az esetben áll fenn, ha az alkotás körülményei között lehetőség van többféle kifejezési módra, ezek közül pedig a szerző egyénileg választ ki egyet, ami alapján létrehoz egy alkotást. Ez elsőre kuszán hangzik, azonban az értelmezése mégis egyszerű: legyen legalább minimális tere a különböző megoldások közötti emberi választásnak. Bizonyos műszaki megoldások esetében erre például nincs lehetőség.
- Az eredeti jelleg definiálása ennél már jóval egyszerűbb. Annyit jelent, hogy a szerző a művet egyedileg alkotta meg, nem pedig egy korábban már létező mű másolatáról van szó.
Eme kritériumok alapján jól látható, hogy egy interneten publikált fotó, vagy videó éppúgy szerzői jog alá eső alkotásnak minősül, mint egy egyedi tervezésű grafika, vagy egy saját kézzel írott, irodalmi mű.
Hogyan védekezzünk?
Az egyik legcélratörőbb dolog, ha eleve megpróbáljuk megelőzni a lehetséges vitákat, és fotóinkat, videóinkat körültekintően publikáljuk. Kizárólag olyan platformon tesszük őket közzé, melyek felhasználási feltételei nem teszik lehetővé azok harmadik fél által történő alkalmazását, és ahol tudjuk, ott fel is tüntetjük, hogy a tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak.
A weboldalunkat úgy is elkészítjük, hogy a tartalmakat ne lehessen letölteni. De mint tudjuk, vannak kiskapuk, mert képernyőmentést bárki csinálhat, így a képi tartalom kinyerése gyerekjáték. Vízjelet is elhelyezhetünk a fotókon, ami talán már mindenki számára bevett szokássá vált (pl. a kép sarkában a logó). A digitális megoldásokkal viszont bármi könnyen eltüntethető a képről, vagy videóról, így bele kell nyugodnunk, hogy nincs tökéletes védelmi megoldás.
Mit tegyünk, ha valaki mégis visszaél az általunk készített tartalommal?
A szerzői jogok érvényesítése és betartatása sajnos nem egyszerű feladat. Abban az esetben azonban, ha valaki jogtalanul használja az általunk készített, egyedi alkotásokat, természetesen megvan a lehetőségük arra, hogy „elégtételt” vegyünk.
Ha valaki ennek ellenére mégis visszaélne (csúnyább szóval ellopja, lelopja a fotóinkat, vagy videóinkat) az általunk készített tartalmakkal, az ma már a digitális technológia fejlett eszközeivel könnyen kideríthető, a szerzői joggal visszaélő fél pedig akár büntetőjogi felelősség alá is vonható.
A tapasztalt visszaéléseket jelenthetjük az adott platform kezelői felé, illetve a szerzői jogi követeléseinket jelezhetjük a visszaélést elkövető fél irányába is. Abban az esetben pedig, ha a szerzői jogsértés bizonyítható, és az elkövető nem tesz eleget a sértett fél anyagának eltávolításával, vagy a jogdíjak utólagos megfizetésével, akkor kénytelen leszünk bírósági úton elégtételt venni.
Mi a helyes megoldás, ha külsős anyagot szeretnék használni?
Ha egyéni, vagy kereskedelmi célokra olyan anyagot szeretnénk használni videóinkban, melyet nem mi készítettünk, két lehetséges utat választhatunk:
- engedélyt kérhetünk egy létező mű használatára az alkotótól, és forrásmegjelöléssel megegyezés után felhasználhatjuk azt saját tartalmaink elkészítéséhez,
- kifejezetten olyan anyagokat választunk, melyet szakértő fotós, vagy videós készített, és licensz alapján, stock photo vagy stock video oldalakon megvásárolhatók. Ilyen oldal pl. a depositphotos.com is és én is szinte minden cikkemhez stock fotót vásárolok.
A stock fényképezés a fotózás egy olyan területe, ahol az illusztrációnak szánt fényképeket előre elkészítik, majd képügynökségek által tárolt adatbázisokból (stock = raktár/készlet) elérhetővé teszik. Forrás: Wikipédia
Manapság rengeteg ilyen, kifejezetten online tartalomgyártók számára készült oldalt találhatunk a neten. Válogathatunk havidíjas vagy letöltés alapon fizetős megoldások közül, de ha nem szeretnénk sokat költeni erre, akár ingyenesen használható stock anyagokat összegyűjtő oldalakra is regisztrálhatunk.
Minél egyedibb megoldást szeretnénk azonban alkalmazni, érdemes annál mélyebbre nyúlnunk a pénztárcánkban. Hiszen az ingyenesen felhasználható anyagokat általában rengetegen alkalmazzák, így egy kereskedelmi célú videóban kevésbé látványos egy ingyenes stock anyag használata. Arról már nem is beszélve, hogy szakértelem helyett sokkal inkább amatörizmust sugall.
A fizetős oldalakon viszont olyan, minőségi fotókat és videó részleteket találhatunk, melyek képesek lehetnek feldobni saját készítésű üzleti videóinkat és egyéb tartalmainkat is. Természetesen vannak olyan esetek, ahol a büdzsé csökkentése végett stock videókat érdemes vásárolni. Sőt még nagy filmgyártók is olykor vásárolnak egy-egy jelenet kiegészítéseként, hogy csökkentsék a forgatás költségeit.
Ha az üzleti felhasználáshoz egyedi anyagokat szeretnénk készíteni, érdemes saját fotókkal és videókkal dolgoznunk, vagy profi fotós / videós segítségét igénybe venni. A saját gyártású anyagok nem csak professzionális megjelenést kölcsönöznek cégünknek, de bizalmat is építenek, illetve használatukkal a felesleges jogi huzavonák is elkerülhetők.
Érdekességképp ismerős lehet a képen látható hölgy (Rebecca Givens), aki számos stock fotón szerepel, melyet oly sokan megvásároltak. Givens édesanyja kínai, apja pedig francia-kanadai. Nem véletlen, hogy a különleges arca végett szerették meg a karakterét. Átlagos lányból lett világhírű modell. A példát azért említem, mert arra is érdemes figyelnünk milyen képet vásárolunk és használunk fel (ki, vagy kik szerepelnek), hogy egyediek maradjunk.
Mit mond a YouTube a szerzői jogról és hogyan védelmezi a tartalmakat
Fontos leszögezni, hogy a YouTube nem tudja megállapítani a szerzői tulajdonjogot. Ő csak a bejelentést vizsgálja, miszerint megfelel-e az elvárásaiknak (ÁSZF). Ez nem is kérdés, hiszen a YouTube egy harmadik fél, aki megjeleníti a videót. Érdemes átolvasni a Youtube szerzői jogok és jogok kezelése leírását, ahol részletesen mindent megtalálsz.
A méltányos használat olyan jogi elv, amely szerint a szerzői joggal védett anyagokat bizonyos körülmények között a szerzői jog tulajdonosától való engedélykérés nélkül is fel lehet használni. Forrás: YouTube súgó
A méltányos használat nem jelenti azt, hogy pár másodpercet kivághatunk a videóból, vagy egy ismert zeneszámból. Ez mind szerzői jogot sért, amit érdemes szem előtt tartani.
Mi számít méltányos használatnak?
- A felhasználás célja és jellege, beleértve azt is, hogy a felhasználás kereskedelmi jellegű-e, vagy nonprofit oktatási célt szolgál-e
- A jogvédett mű jellege
- A felhasznált rész nagysága és lényegisége a szerzői joggal védett teljes mű méretéhez képest
- A felhasználás hatása a jogvédett munka potenciális piacára vagy értékére
Adatvédelem szempontjából ha szerepelsz egy videóban, amit valaki az engedélyed nélkül töltött fel, akkor adatvédelmi panaszt nyújthatsz be a YouTubehoz.
A feltöltött videóikat Creative Commons licenccel lehet megjelölni (magyarázat a következő bekezdésben). Ezt csak akkor teheted meg, ha teljes mértékben saját, eredeti tartalmakat töltöttél fel. Ebben az esetben a YouTube teljes közössége számára engedélyezed a videód felhasználását és szerkesztését. Ha ez nem adod meg, akkor a YouTube általános licenc feltételi a mérvadóak.
Védett tartalom a köz szolgálatában, avagy mit jelent a Creatie Commons licenc?
A Creative Commons egy nonprofit szervezet, melynek weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom alatt állóművek tulajdonosainak, hogy a jogok egy részét a közösségre ruházzák át, míg más részeit megtartsák maguknak. A Creative Commons licenc alatt álló tartalmakat bárki szabadon másolhatja és terjesztheti, bármilyen módon, vagy formátumban. Ezen kívül szabadon átdolgozhatók, átalakíthatók, új művekbe is beépíthetők.
A Creative Commons-licencek segítségével a tartalomkészítők szabványos módon adhatnak engedélyt másoknak a műveik felhasználására. Vagyis átmenetet képez a szerzői jogi rendszer és a közkincsként kezelhető tartalmak közt. Előbbinél jóval rugalmasabb, hiszen mind a szerzőknek, mind a felhasználóknak több lehetőséget biztosít. Utóbbinál pedig szigorúbb, a jogok tulajdonosai ugyanis korlátozhatják is az általuk létrehozott tartalmak felhasználását.
A weboldaladon használd a CC jelöléseket, ezzel jelezve, hogy védett-e és felhasználható-e más műveiben.
Cikk Information
Website link
Forrás
Digitális technológia/szakosodás
Digitális készségszint
Emelt szintű