Az e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhetően Magyarország egy helyet előre lépett ugyan az uniós országok digitális teljesítményét mérő DESI Index rangsorában, de a 22. hely továbbra is nagyon súlyos elmaradást jelent az uniós átlagoktól szinte valamennyi dimenzióban. Továbbra is viszonylag jól teljesítünk a digitális (vezetékes és mobil) infrastruktúrában, ugyanakkor mind az állampolgárok digitális készségei, mind a vállalkozások digitális felkészültsége terén hatalmas a lemaradás.
Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index, rövid nevén DESI friss, 2022-es mutatói alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll digitális fejlettségben, egy helyet előre lépve a ranglistán, megelőzve Szlovákiát. Az uniós átlaghoz képest ugyanakkor továbbra is nagy elmaradás mutatkozik a vállalkozások digitalizációja, valamint például az adatgazdálkodás és felhőszolgáltatások igénybevétele terén.
Forrás: DESI 2022
Amiben Magyarország jobban teljesít
Az uniós mutatók alapján Magyarország jól teljesít a vezetékes szélessávú internet-hozzáférés terén (83% az uniós 78%-hoz képest), és jóval magasabb (21,8%) a legalább 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya az uniós átlagnál (7,6%). A digitális közszolgáltatások igénybevételében jelentős előrelépés történt a pandémia idején: a hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és 16 százalékponttal jobb az EU-s átlagnál. Ugyanakkor a digitális közszolgáltatások kínálati oldalán az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások köre és minősége továbbra is elmarad az uniós átlagtól, különösen a határon átnyúló szolgáltatások esetében.
Magyarország összesített és pillérenkénti helyezései 2014 és 2022 között a DESI-ben
| 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | |
| Összesített DESI helyezés | 22. | 21. | 20. | 23. | 22. | 22. | 21. | 23. | 22. |
| 1. Internet-hozzáférés (korábban hálózati összekapcsoltság) | 20. | 17. | 16. | 15. | 14. | 16. | 7. | 12. | 14. |
| 2. Humántőke (digitális kompetenciák, IT-szakemberek rendelkezésre állása) | 18. | 15. | 18. | 18. | 19. | 20. | 19. | 22. | 23. |
| 3. Internethasználat (2021 óta a Humántőke dimenzió része) | 15. | 11. | 11. | 14. | 16. | 19. | 14. | n.a. | n.a. |
| 4. Digitális technológiák integráltsága (vállalkozások digitalizáltsága, e-kereskedelem) | 26. | 25. | 27. | 24. | 24. | 24. | 26. | 26. | 25. |
| 5. Digitális közszolgáltatások (e-közigazgatási szolgáltatások kínálata és igénybe vétele) | 22. | 24. | 24. | 27. | 26. | 26. | 24. | 25. | 21. |
Forrás: DESI
Óriási lemaradásban a magyar vállalkozások
Továbbra is hatalmas a lemaradás a vállalkozások digitalizációjában: a digitális technológiák integrációja dimenzióban Magyarország – Románia és Bulgária társaságában – a sereghajtók között, a 25. helyen szerepel. A magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket: a DESI 2022-es számai szerint csupán 34 százalék a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k aránya (tehát az olyan kkv-k, amelyek tevékenységükhöz használnak elektronikus megoldásokat, például számlázást), ami jelentősen elmarad az uniós 55 százaléktól. A digitális évtized végére legalább 90 százalékos arány elérését tűzte ki az unió.
Elmaradnak a DESI-eredmények alapján a hazai vállalkozások az elektronikus információmegosztás (például saját online jelenlét) terén a 38 százalékos EU-s átlagtól, mivel csupán 21 százalékuk él ezzel. Egyelőre elég komoly a lemaradás itthon a vállalkozások közösségimédia-használatában (13%, EU 29%), az e-számlázás használatában (13%, EU 32%), illetve az olyan fejlett digitális technológiák alkalmazásában, mint a big data (7%, EU 14%), a felhőszolgáltatások (21%, EU 34%), vagy a mesterséges intelligencia (3%, EU 8%).
Forrás: DESI 2022
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét a digitális korban is fent tudjuk tartani, tovább tudjuk növelni, a gazdaság gerincét képező hazai kkv-k technológiai fejlesztésére az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezt a DESI adatai is visszaigazolják. Az IVSZ Összefogás a digitális Magyarországért c. kiáltványában több javaslatot is megfogalmaztunk ennek kapcsán. Véleményünk szerint többek között célzott programokra van szükség, amelyek segítik a digitális felzárkóztatást, ösztönöznünk kell a kis- és középvállalatok e-kereskedelmi tevékenységét, illetve támogatni kell őket abban is, hogy munkavállalóikat digitális képzésekben tudják részesíteni
– mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Akadnak a vállalati digitalizációnak olyan területei is, amelyen a hazai vállalkozások a DESI eredmények szerint jól teljesítenek: például a pandémia első éve alatt 5 százalékponttal nőtt az online értékesítő kkv-k száma, így ezek aránya (18%) már megegyezik az uniós átlaggal, bár a határon átnyúló értékesítésben még elmaradnak a hazai szereplők (7 százalékuk értékesít az országon kívülre az uniós 9 százalékhoz képest). Az e-kereskedelemből származó forgalomban[1] is csak 1 százalékkal vagyunk lemaradva az EU-s 12 százaléktól.
Javítani kell a digitális készségeket és növelni az informatikusok számát
A DESI indexnek a lakosság digitális kompetenciáit, illetve a digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását tükröző humán tőke dimenziójában Magyarország egy helyet rontva a 23. helyen áll. A 16 és 74 év közötti magyar lakosság: 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól, ahogy az átlag feletti és az emelt szintű informatikai ismeretekkel rendelkezők aránya is.
Magyarországon a DESI adatfelvételének évében a diplomások 3,1 százaléka folytatott IKT-vel kapcsolatos tanulmányokat (az uniós átlag 3,9%), és az IKT-szakemberek aránya továbbra is elég alacsony (3,9 százalék, míg az uniós átlag 4,5 százalék), ahogy a női informatikusoké is (14 százalék az arányuk az uniós 19 százalékhoz képest)
Az IVSZ az elmúlt években számos javaslatot tett le a szakpolitikai döntéshozók asztalára a digitális szolgáltatások igénybevételéhez szükséges alapszintű kompetenciák fejlesztése, illetve a digitális – és különösen az informatikai – munkaerőhiány mérséklése érdekében. A szövetség közreműködésével készült korábbi felmérés szerint az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány két éven belül akár a 26 ezer főt is elérheti, de a felsőoktatási felvételi statisztikák, az adózási változások és a legújabb, a digitális nomaditással és távmunkával kapcsolatos attitűdökre vonatkozó – közeljövőben nyilvánosságra kerülő – kutatások ennél is riasztóbb képet festenek.
Az IVSZ a közelmúltban tette közzé az „Összefogás a digitális Magyarországért” című kiáltványt, amely a digitális munkaerőhiány enyhítésére, az ágazati digitalizáció felgyorsítására, a kkv-k, az adatgazdaság, az innováció és a startup ökoszisztéma fejlesztésére is tartalmaz javaslatokat.
[1]a hazai kkv-k forgalmának arányában
Cikk Information
Digitális technológia/szakosodás
Digitális készségszint
Emelt szintű
Középszintű
Alapszintű
Földrajzi terület - Ország
Európai Unió