Becslések szerint az automatizáció egyre szélesebb körű bevezetése miatt 75-375 millió alkalmazott fog munkahelyet váltani 2030-ig, de új készségeket biztosan el kell majd sajátítaniuk. A jelenlegi generatív mesterséges intelligencia képes olyan feladatkörök automatizálására, amelyek ma az alkalmazottak idejének 60-70 százalékát teszik ki (McKinsey, 2023). Ezek az előrejelzések aggodalomra adnak okot a munkavállalók körében, akik attól tartanak, hogy elveszíthetik munkájukat. Hogyan néz ki a jövő munkahelye, mi történik az inspiratív emberrel és hogyan kellene újra definiálnunk a munkaerő fogalmát? Debreczeni Eszterrel (HR- és szervezeti szakértő) és Silurral (világhírű etikus hacker és kriptográfus) beszélgettünk a Protechtor podcast adásában a téma kapcsán, akik szerint az AI nem elveszi, hanem inkább átalakítja a munkáról alkotott elképzeléseinket.
Mindannyiunknak szükségünk lesz kreatív víziókra arra vonatkozóan, hogy hogyan szervezzük és értékeljük életünket a jövőben, egy olyan világban, ahol a munka szerepe és jelentése változásnak indult.
,,A nagy változás az, hogy megérkezett az AI a normál ember asztalára.”
Ugyan eddig is körbevettek minket ezek a technológiák, gondoljunk csak a Netflixre, Spotify-ra vagy a közösségi média oldalak algoritmusaira, melyek személyre szabott tartalmakat kínálnak a felhasználóknak. Ezeket tudtuk eddig is, most viszont már kezdjük megérteni a saját szintünkön is, hogy mi mindent befolyásolhat, és hogy a munkáltatók is hasznukra tudják fordítani. Azt, hogy mi mindenre fogjuk használni, tudunk-e társadalmi konszenzust kialakítani, ami nem csak pár nagyobb tech cég narratívájára épül, és mennyire haladunk a kommercializálódás irányába, egyelőre még nem tudjuk.
,,Az értékteremtés és a munkaerő fogalma teljesen új értelmet kap, mert az már most látszik, hogy ha valaki modern és versenyképes akar lenni, akkor a munkát nem definiálhatja csakis az emberre.”
Az AI-val a munkakörök akár 30-50%-a gyorsabban elvégezhetőek, így dönteni kell arról, hogy a felszabadult produktivitással mit kezdünk. A humán tőke leépítése helyett inkább úgy érdemes átalakítani a munkaerőt, hogy azokat a folyamatokat, amik eddig nem voltak értékteremtőek, átfordíthatjuk olyanba, ami értékes. Ez azt jelenti, hogy lehetünk innovatívabbak, ügyfélközpontúbbak, vagy csak egyszerűen jobb piaci helyzetbe kerülhetünk.
Új szintre emelhetjük az emberi tudást
Eszter szerint sok vállalat érzi a szorítást az AI kapcsán, és szeretne versenyben maradni, továbbá olyan kérdésekkel szembesül, hogyan lehet a gépet az ember szolgálatába helyezni úgy, hogy az minél hatékonyabban szolgálja a céljaikat. Úgy gondolja, ha sikerül az AI és ember közti minőség és produktivitás képességeket elkülöníteni, az lesz majd az equilibrium. Silur pedig úgy látja, hogy újra értelmeződik a minőség fogalma is, azaz: ki számít jó programozónak vagy grafikusnak. A ,,jó” fogalmába ugyanis beleszámít, hogyan tud valaki hatékonyan együttműködni a gépekkel.
Nem csak a gép tanul, az ember is tanítja. Egy új minőség jelenik meg az informatikában, ahol nem arra használjuk az AI-t, hogy ami adatként létezik, foglalja össze, oldja meg a problémákat, hanem rávezetjük, hogy segítse rendezni a gondolatainkat. Megérkezett az a tudás, ahol mi is valamilyen módon inputot adunk neki és felelősségünk van abban, hogy mit tanul és milyen módon. A generatív AI-ra tehát úgy kell tekintenünk, mint egy eszköz, ami a gondolkodásunkat segíti, javaslatokat, nézőpontokat ad, melyek új szintre emelik a kreativitást. Ez egy iteratív folyamat, amiben ott kerül képbe az ember, hogy eldönti, hogy elfogadja-e az első generált választ. ,,Sok kreatív ember van, akik ötleteiket egyszerűen nem tudják manifesztálni. Itt lép be a mesterséges intelligencia, ami lehetőséget generál a megoldásra.”- tette hozzá Eszter.
A jövő munkahelyén nem pozíciók vannak; munka van. A gépekkel való együttműködés során erősen felértékelődnek a soft skillek, ahol jó felfogású, jó kommunikációs képességű munkaerőt keresünk, kiválasztjuk azokat a partnereket, akikkel szívesen együtt dolgoznánk, majd ezután dől el, hogy kivel, hogyan tudunk együttműködni, és ki, hogyan tud hozzájárulni az értékteremtéshez. Ha ebbe az irányba tartunk, igazán jövőállókká válhatunk.
Felelős működés és az AI
A technológia gyorsan változik, a szabályozási környezet pedig nincs felkészülve erre a tempóra, ezért nem született még mindenkire érvényes konszenzus. A cégek több mint 60%-a nem is rendelkezik semmilyen AI szabályzattal, miközben vannak olyan vállalatok is, ahol nem engedték a ChatGPT bevezetését, hogy ne kerüljenek ki szenzitív üzleti információk.
Az biztos, hogy a hosszú távú, jó üzleti magatartás az a felelős AI működés, ahol a versenyképességet azok a döntések támogatják, amikben a saját közösségünket és a világunk jövőjét sem veszélyeztetjük. Úgy kellene a saját erőforrásainkkal gazdálkodni, hogy közben megtartsuk az innováció és a szabályozás közötti egyensúlyt, és újradefiniáljuk az etikus működés alapelveit.
Zárszóként, kell-e hát attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia elveszi az állásunkat?
Silur az önvezető autók példáján keresztül ad választ erre a feszítő kérdésre. Az óriási innováció lesz, ha ezek a járművek kint lesznek az utcán, de szerinte soha nem fog kialakulni az, hogy jogosítvány nélkül beüljünk, hiszen mindig kelleni fog egy ember is, akinek azonnal vissza lehet adni a kormányt, ha baj van. Ez hasonlóan fog működni az AI-val is. Sőt, a technológia bevezetése új munkahelyeket is teremt.