Navigálás az új határok között: Kolumbusztól a mesterséges intelligenciáig

Az egyetemeknek nem az a dolga, hogy kritika nélkül ünnepeljenek minden újdonságot, gondolkodás nélkül csatlakozva az éppen legnépszerűbb mániákhoz – mondta Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány elnöke. A MOME Emerging Technology Conference – AI in Art and Design konferenciáján szakértők járták körbe az új technológiákban rejlő lehetőséget és veszélyeket, rámutatva a párbeszéd fontosságára a negyedik ipari forradalomban.

Egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia (AI) sokak szerint alapvetően átformálja a társadalom szerkezetét, Böszörményi-Nagy Gergely beszéde a kritikus gondolkodás jelzőfényeként hatott. Párhuzamot vonva Kolumbusz Kristóf újvilági vállalkozása és a mai technológiai felfedezések között, az alapítványi elnök az egészséges szkepszis fontosságára világított rá. 

Emlékeztetett, hogy az 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmben a Salamancai Egyetem tanácsa kifejezetten negatív színben tűnik fel, amiért az expedíció lelkes támogatása helyett alapjaiban kétségbe vonja Kolumbusz vakmerő vízióját és elképzeléseit. A történelemből azonban tudjuk, hogy a kekeckedő tanácsnak gyakorlatilag mindenben igaza volt: a vállalkozó nem ott és nem azt fedezte fel, amit eredetileg ígért és szeretett volna – tetteinek szerteágazó politikai, kulturális és gazdasági következményeivel pedig előzetesen nemcsak nem számolt, de nem is számolhatott. 

Az egyetemeknek nem az a dolga, hogy kritika nélkül ünnepeljenek minden újdonságot, gondolkodás nélkül csatlakozva az éppen legnépszerűbb mániákhoz. Feladatuk éppen az, hogy amikor újabb és újabb mániák kerítik hatalmukba a nyilvánosságot, akkor az addig felhalmozott közös tudására építve óvatosságra intsenek, és feltegyék az alapvető filozófiai, etikai és tudományos kérdéseket. Akár anélkül, hogy feltétlenül valamilyen hangzatos eredményre jutnának, vagy alternatívát állítanának a mániával szemben – hiszen az egyetemek nem vállalatok, pontosan az biztosítja szellemi függetlenségüket, hogy sem egy-egy mánia sikerében, sem bukásában nem érdekeltek

– fogalmazott Böszörményi-Nagy, hozzáfűzve, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen pontosan így állnak hozzá a ChatGPT-hez hasonló eszközök térnyeréséhez, kapkodás helyett nyílt párbeszédet kezdeményeztek a technológiáról, amit egyetlen intézmény sem ismer még eléggé ahhoz, hogy megfontolt döntéseket hozhasson róla. „Az információ nem tudás, és a tudás nem bölcsesség. Az egyetemeknek a bölcsességet kell képviselni” – figyelmeztetett az alapítványi elnök. 

Korábban részletesen bemutattuk, hogy az egyetemen gyakorlati szinten is megvalósul a szakmai párbeszéd, például az intézmény tanárai, a szektor elismert szakemberei, vállalkozói, a MOME sikeressé vált öregdiákjai, valamint meghívott nemzetközi előadók osztják meg tudásukat a diákokkal. 

Mindent elhiszünk neki, mert hasonlít ránk

Többek között Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója is felszólalt az eseményen, részletesen bemutatva a nagy nyelvi modellek (llm) működését. „Tanulni tanítjuk a gépet” – fogalmazott a legnépszerűbb modell, a ChatGPT kapcsán, melyet az úgynevezett emberi visszajelzéssel megerősített tanulás módszerével tanítottak be. Először instrukciók megértésére képezték ki, majd a gépi válaszokat osztályozták, a folyamatot pedig újra- és újrakezdték. Így a hasonló modellek között a ChatGPT kétséget kizáróan egy finomhangolt verzió.

Azonban a nyelvi korlátokat nem sikerült teljesen kiiktatni: a ChatGPT ugyan jóval több szót tanult meg, mint a magyar fejlesztésű PuliGPT, azonban az amerikai versenytárs nem tud például Arany János-balladákról összehasonlító elemzést készíteni, mert azokkal nem ismertették meg. Ezzel szemben a hazai rendszer több magyar szót ismer – 41,5 milliárdot, szemben a ChatGPT 127 milliójával –, és szakmai, szépirodalmi forrásokból egyaránt táplálkozott. 

A SZAKEMBER SZERINT AZ EMBERI ÍROTT BESZÉDET KÍSÉRTETIESEN UTÁNOZZÁK A NYELVI MODELLEK, EZÉRT SOK ÁLLÍTÁST EL IS HISZÜNK NEKI, PONT A HASONLÓSÁG MIATT.

Prószéky Gábor hozzátette, ne felejtsük el, hogy ezek a rendszerek sem tévedhetetlenek: ugyan szerinte a korábbi állításokkal szemben nem hallucinálnak, de ha rosszul adjuk meg a parancsokat (prompt), akkor ahhoz illő, ám helytelen válaszokat kapunk. 

Jön a Homo numericus?

Dr. Aczél Petra kommunikációkutató, egyetemi tanár, a MOME professzora főbb kutatási területeihez, a klasszikus és modern retorika, az újmédia-kommunikáció és a jövőkészségek témáihoz is kapcsolódva Homo numericus? – A digitális identitás és a jövő személyiségtervezése című előadásában érdekes és elgondolkodtató jövőképet vázolt fel. Szerinte az emberiség a fejlődés egy új pontjához ért, ahol

MEGJELENT A HOMO NUMERICUS, AZ EMBER, AKIT A MINDENEK FELETTI HATÉKONYSÁG VEZÉREL, AKINEK VALÓDI KAPCSOLATAI NEM MEGALAPOZOTTAK, ÉS AKI MINDENT DIGITÁLISAN CSINÁL, A MÁR EMLÍTETT EREDMÉNYESSÉG ÉS KÉNYELEM JEGYÉBEN.

Dr. Aczél Petra érintette azt a problémakört is, hogy milyen következményekkel járhat – különösen a távoli munkavégzés és a home office világában –, ha a digitális térben megalkotott személyiségünk szinte tökéletesre filterezhető és formálható, azaz létrejön egyfajta augmentált identitás, valamint vele egy speciális digitális karizma. Az online térbe költözés újabb és újabb perspektívákat nyit: megtervezhetjük a digitális identitásunkat, személyiségünket, azonban ez rengeteg kérdést vet fel – társadalmi és egyéni szinten egyaránt.

A digitális identitás veszélyekkel is jár, például mások megszerezhetik az adatainkat, ellophatják az identitásunkat

– figyelmeztetett a kommunikációkutató, aki szerint mindennél fontosabbá válik az adatvédelem. „Ha bankolok, nyitok egy számlát, körvonalazható vagyok” – világított rá, hányféleképp hagyhatunk nyomokat a digitális térben. Az új technológiák veszélyeiről elmondta, hogy a különféle alkalmazások egyre inkább szétforgácsolják a figyelmünket, mindennek pedig „irgalmatlan időpocsékolás” lehet a vége.

A szakértő szerint biztos, hogy digitális állampolgárokká válunk, azonban lényeges kérdés, hogy ki hozza majd létre a digitális igazolványainkat, útlevelünket, Izgalmas végiggondolni, hogy a különböző digitális személyiségeinknek vajon mind külön igazolványai lesznek-e, de azt talán még fontosabb mérlegelni, hogy ezt a folyamatot kikre – állami szereplőkre vagy szolgáltatókra – érdemes bízni.

Olyan mélyre megy, amennyire mi képtelenek vagyunk?

Még a legtöbbet látott művészettörténészeket is lekörözheti egy AI-modell, ha a művészek, stíluselemek felismeréséről van szó – derült ki Trinh Tuan innovátor, az EIT Digital technológiai vezetőjének előadásából, amely azt az érdekes kérdéskört járta körbe, hogy milyen szerepet tölt be az AI a képzőművészet és a dizájn területén. Azzal, hogy betápláltuk Picasso festményeit és rajzait a rendszerbe, a mesterséges intelligencia olyan sajátosságokat tett magáévá, amelyeket rendszerint még a szakavatott szemek is figyelmen kívül hagynak: olyan összefüggéseket, apró részleteket is képes észrevenni, melyeket mi lehet, hogy képtelenek lennénk érzékelni. Ez például a restaurálásban is óriási segítséget jelenthet, de akár egy félbemaradt műalkotás is befejezésre kerülhet az AI segítségével.

Az egész napos konferencia házigazdája Milovits Máté, a MOME stratégiai fejlesztési igazgatója mellett Fogarasy Tamás, az Interaction Design MA-szak vezetője volt. Itt, a MOME új angol nyelvű mesterszakán olyan szakértőket képeznek, akik az ember-gép interakció-tervezés dizájn színtéren való előretörésével lépést tartva élen járnak majd a jövő leginnovatívabb digitális szolgáltatásainak megtervezésében, és nemzetközi szinten, bárhol a világon helyt tudnak állni. 

Az Emerging Technology Conference a MOME AI Days keretében valósult meg. A háromnapos esemény során rendezte meg a MOME Innovációs Központ a Mesterséges intelligencia a zöld városokért témára épülő, Social Impact Hackathont, azzal a céllal, hogy bemutassa a MI-ban rejlő lehetőségeket a 18 és 35 év közötti fiataloknak.

Cikk Information