Világokat ütköztető üzleti fesztivál – ilyen volt a SMART 2024-ben

A mesterséges intelligencia térnyerése az elmúlt egy évben megkérdőjelezhetetlen, ezért ebben az évben egy olyan SMART-ot szerettünk volna életre kelteni, amelyben az AI főszerepet kap. Mivel nem nagyon maradt olyan üzleti terület, ahol ne fejtené ki hatását, mi ezért szakértő előadóink segítségével megvizsgáltuk, hogy milyen hatása van a fenntarthatóságra, az adatgazdálkodásra, a vállalatok digitalizációjára, mekkora szerepe van az AI-nak a kibervédelemben, fejlesztésekben, vagy csak egyszerűen önmagában.

Az idén április 17-én megrendezett üzleti fesztiválunkon – melynek szlogenje is tükrözte a témát: WORLDS COLLIDING – 5 szekcióban, 4 teremben, 94 előadó és még ennél is több közreműködő segítségével ütköztettük a különböző világokat egy teljes napon át az Akváriumban. 

„Ebben a folyamatosan változó, digitális világban az embernek mindig van és lesz helye!” – e gondolat mentén nyitotta meg Dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke a rendezvényt.

Előadásában kihangsúlyozta, hogy bár az AI elképesztő erővel tört be a köztudatba, fontos tisztában lenni azzal, hogy ez a technológia nem helyettesítő szerepet tölt be, inkább új távlatokat nyit és nekünk, ennek támogatásában felelősségünk van. Képesnek kell lennünk kezelni a technológia árnyoldalait is, miközben folyamatosan fedezzük fel, hogy mire képes (még) és mire tudjuk használni.

Cecilia Bonefeld-Dahl az európai helyzetet állította nyitóelőadásának középpontjába.  

„Beléptünk abba az új korba, amit a valósidejű adatok, a mesterséges intelligencia vezérel és ez az a világ, ami óriási lehetőséget ad Európa vállalkozásainak.” – hangzott el.  

A DIGITALEUROPE főigazgatója arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a digitalizáció mérhető, érezhető növekedést ígér minden cégnek, aki belevág. Ezért is rendkívül fontos visszatérni az EU szívéhez, az egységes piac eszméjéhez, hiszen ez adja meg a plusz potenciált a magyar, illetve európai cégek számára. A főigazgató szerint több európai unikornisra, több exportáló kkv-ra és még több AI-t használó cégre van szükség, hiszen ez a fejlődés motorja.

Ezeket a nagyívű gondolatokat követően a SMART színpadán Polgár Judittal, a világ legjobb női sakkozójával egy nagyon egyszerű vállalást tettünk: 25 percben összefoglaltuk a sakk múltját, jelenét és jövőjét. Természetesen erre a vállalásra egy klasszikus sakkparti időkerete sem lett volna elég, így legfőképpen a jelenre fókuszáltunk, illetve arra, hogy Judit hogyan látta az elmúlt 20 év alatt a sakk világát érő pozitív (és olykor negatív) változásokat. A beszélgetés során szó esett a technológiai fejlődésről, arról, hogy a számítási képesség növekedése hogyan forradalmasította a sportágat, és hogy hogyan néz ki jelen állás (!) szerint a 64 mező jövője.

Az MI és mi 

A Nagy Hall programjának délelőtti zárását követően elrajtoltak tematikus szekciók, élükön természetesen azzal, amely a mesterséges intelligencia legizgalmasabb vetületeit vizsgálta. A Kis Hall műsorát Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója indította el, aki felfesthette volna az infokalipszis fenyegető veszélyét, a deepfake rémét, a polarizáció növekedését, vagy éppen a buborék hatást, de ehelyett előadásában egy sokkal pozitívabb képet adott az AI hatásairól. A szakember szerint a mesterséges intelligencia a politikai folyamatokban való részvételben, a döntések támogatásában, a közpolitika alakításában mind aktív szerepet kaphat és fog is kapni a jövőben. A végkövetkeztetés szerint az AI rengeteg változást fog hozni az életünkben, de megnyugodhatunk, mert az alapvető politikai berendezkedéseket, pólusokat (demokrácia, diktatúra) ez sem fogja alapjaiban átalakítani.

Ebből is kiderülhet talán, hogy a délelőtt folyamán az AI nagyívű, a különböző iparágakra kifejtett hatásaival foglalkoztunk. Weiler Péter az emberi kreativitás és a mesterséges intelligencia kölcsönhatásáról tartott érdekfeszítő előadást, Kada Zsolt, az MBH Bank ügyvezetője a digitális bankolás távlatait világította meg, de persze szó esett arról is egy panelbeszélgetés keretei között, hogy a tudás, maguk a szakmák milyen átalakuláson mennek, mehetnek keresztül a jövőben (sőt, már a jelenben.)  

„Az AI csak a kezdet – a szakma nem vész el, csak átalakul” című, Erdős Szilveszter (Codecool), Koren Balázs (ProSuli), Nagy György (Sigma Technology Hungary) részvételével és Horváth Ádám (EdTech Magyarország) moderálásával zajló beszélgetésből kiderült, hogy a szakmák – néhány elvétett példán kívül – nem alakulnak át alapjaikban, hanem kiegészülnek olyan plusz lehetőségekkel, eszközökkel, amiket a technológia lehetővé tesz.

Fontos felismerni, hogy az AI nem tanítja meg, hogy mit, hogy kell csinálni, de ha valamiben jók vagyunk és megfelelően használjuk, katalizálni tudja az előrehaladásunk, és azt a tudást, aminek birtokában vagyunk. – hangzott el. 

Gyakorlatban is eljuthatunk a mesterségestől az intelligensig 

Az AI szekció délelőtti, inkább elméleti fókuszú részét a már gyakorlati megközelítésű délutáni szakasz követte. Az előadók a gyakorlatban, élőben mutatták meg a mesterséges intelligencia erejét. Így tett Bartalos Jenő is, aki szerint az emberi kommunikáció csupán 7%-a történik szöveges módon, minden más non-verbális, ennek ellenére a szöveg-alapú GPT modellek népszerűsége folyamatosan növekszik. Ez nem egy ellentmondás, egész egyszerűen van, amire bőven elég a szöveg: a telefonos kampányok esetében például a jövő az automatizált, hangalapú hívásoké. A szakember a KOMPaaS tech Kft. képviseletében a SMART színpadán három példán keresztül is bemutatta, hogy mire képesek a vállalat szolgáltatásai.

Privitzky Gábor (BlackBelt Technology Kft.) „Kérdések egy MI szkeptikus mérnök naplójából” c. előadása rávilágított az MI hype mögött megbújó kérdőjelekre, mint például a magyarázhatóság és átláthatóság, általánosítás, gép és emberi együttműködés, etikai kérdések, jogi kérdések, mérnöki problémák. Ezek mellett megoldásokat is felvillantott, mint a hibrid MI, a szabályalapú rendszerek és az átláthatóság növelése.  

A témát Jóföldi Endre, a Precognox Kft. ügyvezetője fűzte tovább, aki betekintést nyújtott abba is, hogy miként készülhetünk fel az AI alkalmazására. Ebben fontos lépések többek között az adatstratégia kidolgozása, a Chief Data Officer kinevezése, az adataink és lehetőségeink felmérése. Hangsúlyozta az AI tudatosság és oktatás fontosságát, cégen belül is. Szerinte, amikor az AI bevezetéséről beszélünk, célszerű az „először tanítsuk meg járni, aztán futni” elvet alkalmazni, azaz fokozatosan bevezetni a szervezet működésébe.

A mesterséges intelligencia pénzre, üzletre váltása is izgalmas témája volt a SMART konferenciának. A felhasználói igények jelentősen pörgetik az elvárásokat, van is bőven érdeklődés a cégek részéről az AI kapcsán, de arra hívták fel a figyelmet a szakemberek, hogy kellő edukáció, oktatás nélkül (ahogy más új projektnek sem) nem érdemes nekikezdeni egy-egy AI alapú fejlesztésnek. Leültettük hát egy színpadra Szabó Pétert, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatóját, Velvárt Andrást, a HexaIO AI részlegének vezetőjét, illetve Máriás Zsigmondot, a LogiNet Systems Kft. CEO-ját, akik egyöntetűen úgy látják, hogy az AI/ChatGPT körüli felhajtás véget ért ugyan, de csak lassan „jönnek le a földre” azok az AI megrendelések, projektek, amelyek már valódi üzletet is jelentenek.

Nem minden AI, ami arany? 

A SMART AI-tematikájú termének záró előadása szépen feltette a pontot az (a)i-re. Míg napközben leginkább pozitív példákról és best practise-ekről hallhattunk a Kis hallban, Papp Dávid előadása inkább a buktatóknak és a kevésbé sikeres sztoriknak szentelte a maga 15 percét. Az előadás alatt láthattunk konkrét példákat olyan AI-megoldások bevezetésére, melyek vagy így, vagy úgy, de bebuktak, és a legfőbb üzenet talán az volt, hogy nem minden arany, ami AI. Vagy inkább nem minden AI, ami arany? 

Fenntartások nélkül beszéltünk a fenntarthatóságról 

A SMART fenntarthatósággal foglalkozó szekciójának programját Éliás Péter, az Audi Hungaria környezetvédelmi vezetőjének előadásával kezdtük: „a legfentarthatóbb és környezetbarátabb technológia az, amit fel sem használunk!”

A vállalat egy teljes, átfogó programot álmodott meg, ami minden, a gyártással kapcsolatos fenntarthatósági kérdést érint, pl. foglalkoznak a vízgazdálkodással, a karbonsemlegességgel és a biodiverzitással is. Éliás Péter előadásában példákkal szemléltette, miként történik ez a győri telephelyükön: a meglévő élőhelyeket tudatosan kezelik, 10 ezer nm-es virágos gyepfelületet alakítottak ki a gyáron belül, a keletkező szénát helyi lovas egyesületeknek adják, faültetési akciókat szerveznek és fűszernövény kerteket alakítanak ki.

„Ne keményen, hanem élvezetesen dolgozzunk!” – hangzott el a mondat Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezetőjétől.

Az előadásból kiderült, hogy a fenntartható cégvezetésnek nagyobb prioritást kellene élveznie, fókuszálva akár a vezetők, akár az alkalmazottak kipihentségére. A munkahelyi kiégés elkerülésén kívül szó esett még az élelmiszerelőállítás jövőjét érintő problémakörökről, illetve arról, hogy összességében mi a siker (fenntartható) képlete egy nem fenntartható világban. 

ESG, az új lehetőség 

A fenntarthatósági szekcióban nem mentünk el szó nélkül az ESG mellett sem, hiszen a vállalatok egyre inkább látják az üzleti lehetőséget is az ESG-ben. Ez volt a konklúziója Kudari Nóra, az IVSZ projektvezetője, Veisz Ákos a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. ügyvezetője és Achilles Georgiu, a CHEQ CRO-ja beszélgetésének. A szakértők úgy látják, hogy a lehetőség mellett továbbra is sok olyan vállalat van mind Magyarországon, mind a régióban, amelyek csupán egy újabb adminisztrációs követelménynek érzik az ESG-törvénynek, -előírásoknak való megfelelést. A vállalatoknak időben el kell kezdeniük a felkészülést az ESG-törvénynek való megfelelésre, ki kell jelölniük egy dedikált szakembert, csapatot, és meg kell adni nekik a legfelsőbb szintről érkező felhatalmazást, hogy valóban együttműködésre tudják bírni a cég különböző területeit.

Egy ilyen dedikált működéssel az ESG nem csupán egy kipipálandó feladat lesz a listán, hanem egy értékteremtő, üzleti lehetőséget rejtő motorja a fejlődésnek.

Kiber ugyan, de védelemnek mondható-e? 

Az Arany Hall délelőtti szekciójának a fő mottója a „Legjobb védekezés a védekezés!” volt, hiszen az AI térnyerése a kibervédelmet sem kerülte ki.

Új programozási nyelvek, AI alapú profilozás, nagy méretű adatelemzés rövid idő alatt, értékes adatok egyszerűbb azonosítása, titkosítások sokkal hatékonyabb visszafejtése – ezek voltak a fő témakörei Zala Mihály (E&Y) előadásának, aki röviden bemutatta, hogy milyen hosszú a sora azon kibertámadási lehetőségnek, amikkel a mesterséges intelligencia megerősödése miatt számolnia kell a cégvezetőknek. Véleménye szerint emiatt is vált mára sokkal fontosabbá az emberi tényező és az a figyelem, amivel a fenyegetések felé kell fordulni, miközben a rendszerek frissen tartása, a megfelelő szoftverek futtatásának alapvetőnek kell maradnia. 

A délelőtt során Mondovics Péterrel (Mastercard) egy szédítő (egyben ijesztő) időutazáson vettünk részt, amely a nigériai csalásokkal indult és a kripto alapú, zsaroló vírusokig tartott. A gyorstalpaló tanulsága, hogy a hackerek már régen nem a brute force módszerét használják, hanem minden esetben a felhasználót, az embert (azok jelszavait, gyengeségeit) támadják. Előadását egy fun facttel zárta: a dark weben már nem a személyes, belépési adatok, hanem azok a céges felépítést ábrázoló dokumentumok a legdrágábbak, amelyek alapján megtervezhető egy céges támadás.

A technológia fejlődésével újabb és újabb területeken aktivizálják magukat a hackerek, így igaz ez a telekommunikációra is. A hívószám-hamisítás is azon jelenségek közé tartozik, ami mára mindenkit elért, de a védekezés egyelőre nehézkes, vagy nem is igazán létezik. Ez derült ki Dr. Ádám Szilveszter előadásából, aki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembereként több más hatósággal, illetve szolgáltatóval vállvetve igyekszik szabályozási oldalról visszaszorítani a jelenséget, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a felhasználóknak a szokásosnál is óvatosabbnak kell lenniük és fel kell ismerniük, hogy mikor, kinek, milyen adatot adnak (de inkább nem adnak) ki.

Digitalizáljunk vállalatokat – de hogyan? 

„Az utóbbi időszakban felkapott minket a digitális technológiák forgószele” – kezdte a Vállalati digitalizáció szekció felvezető előadását Szövetségünk főtitkára, Tajthy Krisztina.

Itt állunk a bizonytalanság közepén, próbáljuk megérteni, hogy ezek a technológiák mit jelentenek számunkra, és merre induljunk el. A digitális stratégia az az út, amelyen közösen kell elindulnunk, és a három legfontosabb segítőnk ezen az úton: a mindset, a szakértelem és a pénz. A vállalatoknak fel kell ismerniük a digitális technológiák alkalmazásának üzleti előnyét és lépésről lépésre, a folyamatokat egymásra építve kell haladniuk a digitalizáció (sárga) útján.

Digitalizáció – amit nem mindenki tud magától c. előadásában Andrea Kökényesi-Nagy (Parrish & Crawler International) életszagú példákon keresztül mutatott rá a digitalizáció szervezeti kihívásaira. Előadását három fontos üzenettel zárta: egyrészt a digitalizáció nem az IT feladata, hanem a teljes szervezet felelőssége, másrészt az ehhez szükséges tudással és gyakorlattal fel kell vértezni a szervezetet, harmadrészt pedig minden szereplőnek a soft és hard skillek tökéletes mixére van szüksége. 

Egy új (digitalizálódó) vállalkozás életében az egyik legfontosabb mérföldkő a piacra lépés. Minél előbb tud egy termék az ügyfelekhez eljutni, annál gyorsabban lehet azok igényeihez alkalmazkodni. Hiszen bármilyen alaposak is legyenek az előkészítési folyamatok, végül a piac dönti el, hogy egy termék sikeres lesz-e. Varga Péter, a V_Labs ügyvezető partnere a SMART színpadán bemutatta, hogyan lehet már egy prototípus segítségével piacra lépni anélkül, hogy ez korlátozná a termék fejlődését egy esetleges hirtelen siker esetén.

A VOLT Lokál délutáni szekcióját egy panelbeszélgetéssel zártuk, ahol a résztvevők (Kökényesi-Nagy Andrea (Parrish & Crawler International), Koltányi Gergely (Nitrolearning Zrt.), Kádár Botond (EPIC InnoLabs)) és a moderátor, Pintér Róbert (Budapesti Corvinus Egyetem) segítségével járták körbe a digitális fejlesztések útjait. A szakértők elmondták, hogy ha digitális fejlesztésről beszélünk, a legtöbb esetben még mindig az infrastruktúra fejlesztésére kerül sor először, azonban ennek kitanulása, megismerése, hatékony kihasználása általában elmarad és sokszor hosszú évekbe telik, hogy azt a tudást, kultúrát is elsajátítsák, amelyek elengedhetetlenek a bevezetett eszközök hatékony kihasználásához. De akkor hogyan lehetne jól elkezdeni? – merült fel a kérdés. A stratégiát végig kell gondolni, meg kell találni azokat a pontokat, folyamatokat, ahol ez el tud indulni. 

Fontos az elköteleződés, hiszen a digitalizáció nem azonnali gyógyír, hanem fáradtságos folyamat, amelybe nem csak pénzt, hanem időt, szakértelmet kell befektetni.

Az adatokkal csak okosan! 

El-, és ezzel együtt megkerülhetetlen fogalommá vált az adat, az adatgazdálkodás, hiszen minden folyamat alapját – legyen az üzleti, vagy akár hétköznapi – az adatok szolgáltatják. A mesterséges intelligencia pedig egyszerűen megköveteli az adatok megfelelő felhasználását. A SMART délutáni, DATARENA elnevezésű szekciójában való, kézzelfogható példákkal mutattuk be, hogy miként lehet megfelelően kezelni, tárolni az adatokat, mire valók (és mire nem). 

Gál István, az Inepex Zrt. CEO-ja előadásában bemutatta az általuk kifejlesztett rendszert, amely a GPS alapú adatokat olyan módon rendezi és dolgozza fel saját fejlesztésű adattárház megoldásukban, hogy a nyers adatokból smart data-t hoz létre. Ennek a lényege, hogy a GPS adatok köré épített rendszer képes összegyűjteni és kontextusban értelmezni a különböző forrásokból (rendszerek, eszközök) származó releváns adatokat.

Az AI térnyerésének infrastrukturális hatásait és kihívásait járta körül a SMART színpadán Seres Tamás (H1 Systems), saját nemzetközi, és hazai példák alapján. Előadásában elhangzott, hogy az AI nagyobb számítási kapacitás igénye és az exponenciálisan növekvő teljesítmény teljesen más megközelítésű alap infrastruktúra kialakítást és technológiai megoldásokat követelnek meg, amelyek egyelőre nehezen egyeztethetőek össze a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokkal. 

Adat, AI és üzlet 

Sokan sokfélét mondanak manapság arról, hogy az adatoknak milyen szerepe van a mai technológiával átszőtt, digitális világban. Erről és az adatok tárolásához, rendszerezéséhez szükséges infrastruktúráról beszélgetett Nagy-Rácz István (ügyvezető, data scientist, Dmlab), Seres Tamás (üzletfejlesztési vezető, H1 Systems), Nagy Zsombor (szenior projektmenedzser, OTP Bank Nyrt.), Werschitz Ottó (társalapító, üzletfejlesztési vezető, Neuron Solutions) vezetésével. A tanulságos párbeszéd alatt körbejárták, hogy milyen tapasztalataik vannak egy-egy ML rendszer építésével, használatával kapcsolatban, a generatív AI és a nyelvi modellek milyen lehetőségeket nyitottak ki az adatok felhasználásával kapcsolatban.

„A mesterséges intelligencia Fellinije még nem született meg.” 

Ez csak egy volt a sok erős mondat és izgalmas állítás közül, amelyek a SMART záróbeszélgetése során hangoztak el Kepes András jóvoltából. A filozófiai eszmefuttatásokkal megszórt, rendkívül szórakoztató 30 perc alatt az derült ki, hogy lehet az AI által generált, vagy „írt” művet művészetnek hívni, de önmagában ettől a közönség szemében nem fogja azt az értéket képviselni, amit tulajdonítanának neki. Az író szerint a történet nagyszerűsége, jelentősége soha nem fog megszűnni, amíg élő emberek olvasnak, addig arra vágynak, hogy egy sztori nyűgözze le, szórakoztassa, hozza izgalomba őket. Vagyis az AI kreativitás hiányában egyelőre nem veszi fel a versenyt a művészekkel, írókkal, de a távoli jövőben még akár ez is megtörténhet.

Reméljük, hogy a SMART konferencia idén is sokat segített abban, hogy a legégetőbb kérdésekre választ találjunk, hogy olyan magyarázatokkal szolgáljunk előadóinkon, beszélgetéseinken keresztül, amelyek segítenek a közönségnek legyen szó akár az AI bevezetéséről a vállalati folyamataikba, akár a digitalizáció kezdő lépéseinek megtételéről, vagy az adataik megfelelő feldolgozásáról. A listát a végtelenségig lehetne írni, a beszámolót pedig még annál is tovább, a SMART azonban mindössze csak egy napig tartott.  

Cikk Information