A digitális képességek a hazai gazdaságnak egyre több szektorában meghatározóvá válnak. Ezért kiemelten fontos, hogy a megfelelő fejlesztési projektek megtalálása.

A Programozd a jövőd-program célja, hogy a nemzetgazdaságunkban egyre jelentősebb informatikai szektorban a követekező években minél több diplomás szakember kezdhesse pályáját.

Ennek keretében a projekt kiemelt célja az informatikai oktatás megújítása. Amelyhez I. pillérként a nélkülözhetetlen tudásbázis kialakítását jelölte meg.

Munkaerőhiány: 2 éven belül 44 ezer informatikusra lehet igény!

Lassanként unalomig ismételt szólam, hogy az olyan techszakmákból, mint az informatikus, állandó hiány tapasztalható. Ezt a mostani kutatási eredmények is alátámasztják. A több mint 500 IKT vállalat és több mint 2500 egyéb vállalat bevonásával készült reprezentatív kérdőíves felmérés eredményei szerint jelenleg több mint 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen.

Ugyanakkor ez mindössze az akut hiányt jelöli, a hazai piac ennél jelentősen több IT-szakember felszívására is képes lenne a közel jövőben. Ha a cégeknek nem kellene a munkaerőhiány realitásával számolniuk, potenciálisan 44 ezer informatikust is fel tudnának venni a következő két évben.

Rendszergazdákra a legnagyobb a szükség

A kutatás három főterülen vizsgálta, hogy milyen munkakörökban alakulhat ki leginkább igény az informatikus szakemberekre.

  • 12 ezer főt foglalkoztatnánakszoftverfejlesztőként, szoftvermérnökként
  • Rendszertervező, architect, üzleti elemző területen 6 ezer főt tudnának foglalkoztatni
  • 17 ezer rendszergazdára, általános rendszeradminisztrátorra lenne igény

Az IT-szakembereket tehát a piac rendkívül széles portfólióján várják most és a jövőben is. A rendszergazda munkakörre úgy tűnik, rengeteg helyen lesz szükség, hiszen az informatikai infrastruktúra karbantartása minden szektorban kiemelt jelentőségű.

A kutatás megállapításai alapján az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását, miközben egyre nyílik az olló a kereslet irányába.

Digitalizációs mérési módszertant is kidolgoztak

A kutatás másik lényeges vállalása volt, hogy az ágazaton belüli digitalizációt is mérhetővé kívánta tenni. A kutatás lebonyolítása során kidolgozásra és tesztelésre került egy erre irányuló módszertan is.

A módszertan teszteléséhez azonosításra került három olyan (az IKT szektoron kívüli)ágazat, amelyben szignifikáns mértékű a belső digitalizáció, jelentős az informatikaiszakemberigény, a hazai vállalkozások meghatározó szerepet játszanak: a járműgyártás, az energetika, valamint a pénzügyi ésbiztosítási szektor.

Az eddigiek során a módszertan kvalitatív szakaszánaktesztelésére volt lehetőség. Ez megerősítette, hogy a digitalizáció egyre erősebben vanjelen a vizsgált, IKT-n kívüli ágazatokban is.

Szakértői interjúk után a következő eredmények állapíthatóak meg:

  • A pénzügyi szektorban kb. 30% a digitális munkavállalók aránya és a szakértők egyre ütemesebb digitális transzformációra számítanak
  • A járműgyártás esetében 55%-ra becsülhető a digitális munkavállalók aránya.
  • Az energetikai szektorban ez a szám kb. 60%.

Digitális készség erőforrás Information

Célcsoport
A munkaerő digitális készségei.
Az IKT-szakemberek és más digitális szakértők digitális készségei.
Digitális technológia/szakosodás
Szoftver
Webfejlesztés
Digitális készségek
Felhőalapú számítástechnika
Digitális készségszint
Digitális szakértő
Emelt szintű
Földrajzi terület - Ország
Magyarország
Iparági területe az oktatásnak és képzésnek
Tovább nem részletezett általános programok és képesítések
Szoftver- és alkalmazásfejlesztés és elemzés
Adatbázis- és hálózattervezés és adminisztráció
Számítógéphasználat
Célnyelv
Magyar
Kezdeményezés típusa
Uniós intézményi kezdeményezés
Módszertan (hosszú leírás)

Az ágazati digitalizációs módszertan:

A kidolgozott módszertan konzisztens, bármely ágazatban alkalmazható a belső digitalizáltság mérésére.A módszertan alkalmazásával feltárt adatok ismeretében javulhat a szakképzési ésfelsőoktatási rendszer, illetve a munkaerőpiac közötti információáramlás és együttműködés,továbbá a képzési kibocsátás mind a szakemberek számát, mind pedig felkészültségétilletően jobban illeszkedhet az érintett ágazatok és általánosan a munkaerőpiacelvárásaihoz.A kidolgozott módszertan a következő szakaszokra épül: előkészítő szakasz („deskresearch”), kvalitatív felmérés (interjús adatfelvétel), kvantitatív felmérés (reprezentatívkérdőíves ágazati adatfelvétel), validációs szakasz (ágazati szakértők bevonásával,workshopok keretében), értékelés és összefoglalás.

Célcsoport
Felsőfokú végzettséggel (6. EKKR-szint) rendelkező személyek
10 évnél hosszabb szakmai tapasztalattal rendelkező személyek
Készségforrás típusa
Módszertan

Leave A Reply